2019. május 23. 08:15

Akár a nemzeti könyvtár új otthona is lehet a Kilián-laktanya néven ismert, dicső múltú, 1956 emlékét is őrző épület az Üllői út–Ferenc körút sarkán.

A közelmúltban újra felröppent a hír, hogy az 1985 óta a budavári palota F épületében működő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), elhagyva a Várat, új helyre költözik. A híradások azt is tudni vélték, hogy az új helyszín az Üllői út és a Ferenc körút sarkán található Kilián-laktanya (más néven Mária Terézia laktanya) épülete lesz.

Bár a hírt hivatalosan nem erősítették meg, sőt, Tüske László, az OSZK főigazgatója helyreigazító nyilatkozatban közölte, hogy nem született még kormánydöntés az ügyben, a felvetéssel mégis érdemes foglalkoznunk. Egyrészt mert az ország első könyvtárának sorsát érinti, másrészt a megjelölt helyszín, a Kilián-laktanya Budapest egyik – de sajnos nem az egyetlen – olyan jeles történelmi épülete, melynek sorsa hosszú idő óta megoldatlan.

 Az Üllői út 4551. szám alatti egykori laktanyaépület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu )

Így, ha ebben a formában valósulna meg a nemzet könyvtár költözése, a döntéshozók úgymond „két legyet ütnének egy csapásra”. Hogy alkalmas-e a célra az ősi laktanya, a szakemberek dolga eldönteni, mindenesetre hatalmas épületről van szó, mely leleményes raktármegoldásokkal akár tovább bővíthető a nagy feladathoz. Továbbá frekventált, könnyen elérhető részén van a városnak, a metrómegálló közvetlen közelében. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy bemutassuk ezt a sokat emlegetett, azonban kevésbé ismert épületet.

A Harminckettesek laktanyája

Igen régi épületről van szó, a pesti Nagykörút mentén nem is találunk hasonló korú házat. Sőt, magának a Nagykörút vonalának kijelölésénél szerepet játszott, hogy akkor már itt állt ez a jelentős középület.

Építését az indokolta, hogy a Pesten állomásozó katonák elszállásolása a város feladata volt. Ezt addig magánházaknál oldották meg, ami azonban igen költséges volt, célszerű volt inkább egy laktanya építésébe fogni. Mint a kor annyi más nagy építkezésénél, ez esetben is Pest nagy építője, Hild József készítette a terveket.

De kik voltak ezek a katonák, akiknek a neves építész tervezett laktanyát? A híres 32. Honvéd Gyalogezred felállítása ahhoz a nevezetes 1741-es, Mária Terézia által összehívott pozsonyi országgyűléshez fűződik, melyen a magyar rendek „Vitam et sangvinem!” (Életünket és vérünket) felkiáltással kiálltak az uralkodó mellett, aki viszonzásként érvénytelenítette III. Károly király több magyarellenes intézkedését, továbbá törvényben rögzítette a nemesi birtokok adómentességét, és engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű vezényletet.

A VIII. kerületben, a Harminckettesek terén áll a 32-es Honvéd Gyalogezred emlékműve, Szentgyörgyi István alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

 

Vitam et sanguinem! Életünket és vérünket! Dombormű a 32-es Honvéd Gyalogezred emlékművén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rendek felajánlásaként 11 magyar huszárezred (körülbelül 35 000 katona) vett részt az osztrák örökösödési háborúban Mária Terézia oldalán. E gyalogezredek egyike volt a Pozsonyban megalakított Forgách gyalogezred. Ruházatuk magyaros volt és parancsnokukról, gróf Ghymesi Forgách Ignác alezredesről kapták első elnevezésüket. A gyalogezred 1769-ben kapta a 32-es hadrendi számot.

A VIII. kerületi Harminckettesek terén az ezred dicső történetének emléket állító szobor talapzatán a részvételükkel zajlott nagyobb ütközetek listáját is olvashatjuk.

 

Az ütközetek listája a szobor talapzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1781-ben az ezred toborzási és kiegészítő helyét Pestre és a szomszédos vármegyékbe helyezték át, ekkor lettek a Harminckettesek Pest, 1873-tól pedig Budapest „házi ezrede”.

A Hild József által nekik emelt monumentális, harmincezer négyzetméteres klasszicista épület – a hazai kaszárnyaépítészet egyik legjelentősebb alkotása – 1843 és 1845 között épült fel.

A Mária Terézia-laktanya régi képeslapon (Forrás: Hungaricana)

A laktanya környéke a XIX. század közepén gyéren beépített terület volt, de a maival megegyező szélességű „Üllői-országút" neves épülete volt például a közelben, a Liliom utca sarkán levő, Krúdy Gyula írásaiból is ismert Régi arabs szürkéhez címzett fogadó, ahol bizonyára alkalomadtán a háziezred katonái is felhörpintettek egy-egy pohárral.

A ritka beépítettségnek köszönhetően a környéken volt elég gyakorlótér, a közeli Duna-parton pedig lóúsztató.

Az épület elkészülte után hamarosan ismét történelmi idők következtek: Budavár 1849-es ostroma idején hadiispotályként szolgált az épület.

A Hadtörténeti Múzeum bölcsője

Az épületet eleinte egyszerűen Üllői úti kaszárnyának hívták, 1892-ben kapta meg Mária Terézia nevét. Fontos része a ház történetének, hogy Aggházy Kamil ezredes itt kezdte el gyűjteni azokat a hadirelikviákat, melyek a későbbi Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének alapját képezték.

A huszadik század

Indulás a háborúba a Mária Terézia-laktanyából, 1914. szeptember 3. (Forrás: Hungaricana)

A harminckettesek az első világháború harcaiból is kivették részüket. Az ezred igen súlyos veszteségeket szenvedett, maradéka 1918. november 18-án érkezett haza Budapestre. A Károlyi-kormány megszüntette az alakulatot, de karhatalmi feladatokkal bízta meg honvédeit. Jött a Tanácsköztársaság – ekkor a laktanya a Martinovics nevet viselte –, majd annak bukása után a harminckettesekből és más ezredek csapattesteiből verbuválták a Magyar Királyi 1. Gyalogezredet.

A Mária Terézia-laktanya 1927-ben, a magyar királyi 1. honvéd gyalogezred körlete (Forrás: Fortepan)

A harcokban megsérült épületet a húszas években helyreállították, 1929-ig működött itt az említett Magyar Királyi Hadimúzeum, majd 1931-től itt kapott helyet a Horthy Miklós Kollégium, 1934-től pedig a Magyar Királyi Budapesti Helyőrség altiszti kaszinója.

A második világégés sem kímélte az épületet, a háború végén elszenvedett sérüléseket az ötvenes évek elejére hozták helyre. Ekkor, a Rákosi-rendszerben kapta meg az épület a közismert Kilián-laktanya nevet is. Kilián György kommunista aktivista volt, aki 1943-ban, a németek ellen harcolva Lengyelország területén esett el mint partizán. Paradox módon az ő nevén emlegetjük mai napig az épületet.

A laktanya a háború után fokozatosan vesztett jelentőségéből, műhelyek, majd lakások kialakítása kezdődött benne.

1956 Maléter Pál székhelye, a Nemzetőrség alakulásának helyszíne

Az épület hosszú történetének legnagyobb eseménye az 1956-os forradalom volt. Az egyik fő helyszín lett a laktanya, a később kivégzett Maléter Pál székhelye volt, valamint itt alakult meg 1956. október 31-én a forradalom Nemzetőrsége. A harcok során az épület jelentős sérüléseket is szenvedett, a sarokrész lényegében elpusztult, amint a korabeli felvételeken látható.

A szétlőtt Kilián-laktanya 1956-ban (Forrás: Fortepan)

Emléktábla a Kilián-laktanya falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A forradalom után a laktanyát ért jelentős sérüléseket rendbe hozták, de az épületet katonai célokra többé nem használták. Szükséglakásokat, majd irodákat létesítettek benne, és itt működött a népszerű „Söröző a Két Medvéhez”.

A Söröző a Két Medvéhez 1971-ben (Forrás: Fortepan) 

Innentől kezdve elmondhatjuk, azóta sem sikerült megtalálni ennek az impozáns épületnek, történelmi emlékhelynek a hozzá méltó szerepkört.

Nincs megoldás?

A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2000-ben elkészítette az épület hasznosítási koncepcióját. Többek közt kulturális centrum, konferencia-központ kialakítása is felmerült, valamint több lehetséges múzeum elhelyezése, és természetesen szálloda kialakítása is szerepelt az esetleges megoldások között, végül azonban maradt minden a régiben, az épület sorsa továbbra is megoldatlan. Az épülettömb Tűzoltó utcai részén a laktanya egykori lovardáját viszont felújították, benne ma élelmiszer-áruház működik.

Napjainkban újra körvonalazódik egy elképzelés, amelynek keretében megfelelő körülmények között akár egymásra találhatna egy helyét kereső jeles közintézményünk és egy méltatlan sorsú történelmi épületünk, valamint múltunk két nagy alakjának – az építész Hild Józsefnek és a könyvtáralapító Széchényi Ferencnek – öröksége.

Kovácsoltvas dísz a laktanya Üllői úti kapuján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Az épület jelenlegi állapota (Fotók: Both Balázs/pestbuda.hu )

Nyitókép: Az épület az Üllői út és a Ferenc körút sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

vissza a teljes nézetre