2019. április 12. 08:49

A magyaros szecessziós építészet egyik legnagyobb alakjának alkotásait csodálhatjuk meg a Művészetek Palotájában több mint tucatnyi tablóképen. A Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell című kiállítás április 5-én nyílt, a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy a Komor Marcell művészetét dióhéjban összefoglaló kiállításnak az a Művészetek Palotája ad helyet, amely intézmény az építészről elnevezett utcában található. A tárlatot Várallyay Réka művészettörténész, kurátor nyitotta meg, ezt követően Komor Marcell unokája, Székely Tamás személyes hangvételű visszaemlékezésében idézte fel nagyapja egyéniségét.

A Komor Marcell utcában található Művészetek Palotája ad helyet a művész tevékenységét bemutató kiállításnak (Fotó: Tudós-Takács Ernő/pestbuda.hu)

A kiállítás tablói a Művészetek Palotájában (Fotó: pestbuda.hu)

Várallyay Réka röviden összefoglalta Komor művészi pályáját, Lechner Ödönnel való kapcsolatát, azt a jelentős hatást, amit Lechner rá gyakorolt. Elmondható, hogy művésztársával, Jakab Dezsővel való közel két évtizedes együttműködés során Lechner Ödön egyik legnagyobb követőjévé vált. 1897 és 1913 között közel 60 középületet terveztek Jakabbal. Ezek többsége ma már a határon túl található.

Komor Marcell fiatalkori portréja (Forrás: Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső, Holnap kiadó, 2006)

Az épületek közül funkciójukat tekintve kiemelhetőek a városházák, a kultúrpaloták és a színházak. A marosvásárhelyi és a szabadkai városházák alapvetően megváltoztatták a települések arculatát, a polgárosodásnak erős lökést adtak. Komor és Jakab helyi iparosokkal dolgoztak, akiknek megtanították az új szecessziós formanyelvet.

A három emeletes marosvásárhelyi kultúrpalota két év alatt, 1913-ra készült el. Mai szóval multifunkcionális, összművészeti intézmény lett: helyet kapott benne képtár, zeneiskola, könyvtár, előadóterem és kávézó is.

 A szabadkai városháza a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

Komor és Jakab Márkus Dezsővel együtt tervezték az akkori Tisza Kálmán téren (ma: II. János Pál pápa tér) található Budapesti Népopera épületét, amit 1911-ben adtak át. A század elején ez volt az ország legnagyobb színházépülete. A kommunizmus évtizedei alatt jelentősen átépítették, 1953 óta Erkel Színház néven működik az intézmény. Várallyay Réka megemlítette, Komor és Jakab a kolozsvári színház megépítésére is pályáztak, viszont itt a színház tervezését egy bécsi cég kapta meg.

Komor Marcell jelentős publicisztikai tevékenységet is folytatott: 1901-től egy építészeti szakfolyóiratnak, a Vállalkozók Lapjának lett a főszerkesztője.

Székely Tamás, a művész unokája személyes emlékein keresztül mutatta be nagyapja lelkületét, habitusát. Elmondása szerint Komor Marcell csendes egyéniségét a harmónia, a szívélyesség és a barátság jellemezték a leginkább. Ezek érvényesültek a családi életében és az eltérő egyéniségük ellenére a Jakab Dezsővel való kapcsolatában is. Megemlítette a két művész ikervilláját is (Keleti Károly utca 29-31.), ahol közös irodájuk is helyett kapott.

A marosvásáhelyi kultúrpalota előcsarnokának mennyezeti díszítése Körösfői-Kriesch Aladár munkája (Forrás: Müpa)

Székely Tamás külön kiemelte a zene domináns szerepét Komor Marcell életében. Hat testvéréhez hasonlóan kiválóan zongorázott, gyakran házikoncerteket is adtak. A muzsikálás számára „életelixír” volt.

A kiállítás egyik különlegessége, hogy az egyik tablón a művész szecessziós díszítésű bútorairól is láthatunk képeket: saját tervezésű tálalószekrényét, valamint ebédlőasztalát és székét. A táblákon megfigyelhetjük többek közt a nemrég felújított szabadkai zsinagóga és a városháza szecessziós részleteit, a marosvásárhelyi kultúrpalotát, a szomszédságában a városházát és a nagyváradi Fekete Sas Palotát. A budapesti épületek közül a Rákóczi úti Palace Hotelt és a Fiumei úti Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) székházát láthatjuk a kiállításon, amelynek pártázatos tornyát később lebontották.

A szabadkai zsinagóga a kiállítás tablóján, a monumentális épületet a közelmúltban magyar állami támogatással felújították (Fotó: pestbuda.hu)

A nagyváradi Fekete Sas Palota a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A nagyváradi Fekete Sas Palota fedett passzázsa a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

Díszterem a marosvásárhelyi kultúrpalotában a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A marosvásárhelyi kultúrpalota a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A Rákóczi úti Palace Hotel a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A Rákóczi úti Palace Hotel főhomlokzati portáljának részlete a zárterkéllyel (Fotó: pestbuda.hu)

Az 1929-ben toronnyal bővített OTI-székház rajza (Fotó: pestbuda.hu)

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ez a tárlat, ha vázlatosan is, de jó keresztmetszetet ad Komor Marcell munkásságáról: a képek segítségével átélhetjük, hogy milyen is volt a virágzó magyar szecesszió világa és kedvet kapunk hozzá, hogy személyesen is megcsodáljuk ezeket a remekműveket. A kiállítás május 7-ig tekinthető meg a Művészetek Palotájában.

Nyitókép: A marosvásárhelyi városháza és a kutúrpalota a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

 

vissza a teljes nézetre