Írta: Dabasi H. Kinga

2020. május 12. 13:00

Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expo lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Az 1996-ra tervezett világkiállításhoz kapcsolódik a Petőfi-híd budai hídfőjétől délre, az ELTE Lágymányosi Campusa mellett található templom megépítése, amit eredetileg a Vatikán pavilonjának szántak.

Az ötlet, hogy Budapest világkiállítást rendezzen, még 1981-ben született, az eredeti terv szerint Bécs–Budapest közös expóról volt szó, 1990-ben azonban Bécs kiszállt. A magyar kormány viszont szerette volna megrendezni a kiállítást 1996-ban, „Kommunikáció egy jobb világért” címmel. A helyszínválasztás a budai Lágymányosra és a vele szemben lévő pesti Duna-partra esett. Az 1994-es választások után az új kormány azonban lemondta a rendezvényt. 

Templom épült az expo helyén

A világkiállítás lemondása után az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti a templomot, hiszen az eredeti tervekben is úgy szerepelt, hogy az a világkiállítás bezárása után itt kiépülő új egyetemi városrész templomaként működik majd. A telket az állam képviseletében a Világkiállítás Programiroda ingyenes használatba adta az egyháznak 1995-ben. Az építkezés anyagi fedezetének nagy részét az egyházmegye biztosította, a Vatikán jelképes adományán kívül itthoni és külföldi hívek is támogatták a munkálatokat. Az alapkövet 1995. május 29-én helyezték el.

A Magyar Szentek temploma 1996-ban épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templom és hozzá kapcsolódó plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas építészek tervei alapján készült el 1996-ban. 

A keresztény templomépítészet különböző korszakainak jellegzetességei megjelennek a különleges épületen, amely egyszerre archaikus és modern. Az épületegyüttes kettős feladatot lát el: a felső-lágymányosi hívek plébániatemploma, valamint az egyetemi városrész közelsége miatt az egyetemi és főiskolai ifjúság lelkiségi központja is.

Plébániatemplom, egyben lelkiségi központ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla a falon: II. János Pál is áldását adta rá magyarországi látogatásakor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Millecentenárium alkalmából a templom emléket állított az ország „szent életű és boldog emlékű” nagyjainak. A templomot Paskai László bíboros érsek szentelte fel a Magyar Szentek tiszteletére 1996. augusztus 17-én. 2001. január 1-jétől a plébániatemplom rangot kapott, a nevét Magyar Szentek Plébániára változtatták.

„…Az alkotás egyetlen közös nyelvet ismer – a forma szépségét –  legyen az kép, szobor vagy épület. Az építőművészet önmagában hordja örök vágyunkat, a művészetek egységének valóságát. A kép meditatív ereje, a szobor mitikus varázsa, az építészeti forma történelmi rétegződése mindig túlmutat önmagán, a teremtés folyamatának részévé lesz. »Ahol ketten vagy hárman összejöttök az én nevemben, ott leszek köztetek.« Az igaz művészet legbelsejében akarva-akaratlanul felsejlik a szent fogalma, emberi létezésünk örök misztériuma…” – fogalmazta meg gondolatait a tervező Török Ferenc építész a budapesti Vigadó Galériában, az Építő Művészet című 1997-es kiállításon, ahol a Magyar Szentek templomát is is bemutatták.

Mediterrán hangulatú belső udvar (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szakrális és közösségi tér

Az egyetemi városrész közelében található szakrális épület egyszerre közösségi és individuális tér, plébániatemplom, de a környéken tanuló, kollégiumban lakó diákokat lelki központja is. Úgy alkották meg a teret, hogy az ember egyedül is és a nagyszámú hívő közösség körében is otthonosan érezze magát benne.

Kilátás az udvarból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tervezők feladatuknak tekintették, hogy az évszázadok templomépítési hagyományait – az őskeresztény katakombáktól a középkori magyar templomépítészetig – valahogy bemutassák. A formák, terek kialakításánál és az anyagválasztásnál is megjelenik ez a szándék.

„A tervezés során a legnagyobb feladat az volt, hogy az egyház kétezer és a magyar egyház ezer évének, valamint a saját elképzeléseinknek a helyes arányát meg tudjuk találni” – fogalmazott a templom átadása után Balázs Mihály Ybl-díjas építész, társtervező az Új Ember 1996. augusztus 25-i számában.

Fa, kő, tégla, réz – sokféle anyagot használtak az építők (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az elkészült templomot így jellemezte az Új Ember szerzője ugyanabban az írásban: „Fa és kő, tégla és réz. Várfal és kapu, oszlop és kupola, karzat és kolumbárium. A középkori falu várfallal körülvett erőd-temploma lehetett ilyen. Az üldözés elől a sírkamrába menekülő ókori keresztények titkos gyülekezeti helye lehetett ilyen. A román katedrálisok alázatos nyugalma lehetett ilyen. Az ég felé nyúló gót vágyakozás lehetett ilyen. A klasszicista visszarévedés kupolája lehetett ilyen. Magyarországon, Krisztus után az 1996. évben lehet ilyen. Korokat őrző és korokon átívelő. Szelíd és határozott, kő és fa, réz és tégla, beton és ragasztott gerenda. Magányt tisztelő és közösséget befogadó.”

Az épületegyüttes három építészeti teret alkot: maga a templom, a plébánia a hivatali részekkel és a kettőt összekapcsoló keresztút a belső udvarral. A templomot parkosított kert veszi körbe.

Otthonos kert veszi körül az épületet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A keresztút kapcsolja össze a templomot a plébánia épületével (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Szentek temploma az ókeresztény bazilikákra emlékeztetető, kupolával fedett centrális elrendezésű tér. A templomcsarnok 24 méter átmérőjű központi tér, ehhez csatlakozik a félkörívben a szentély, valamint kápolnakoszorúval és keresztelőkápolnával egészül ki. A rámpán felfutó keresztút körülöleli a hatalmas központi teret, a szenvedés drámáját és misztériumát állítja elénk. A 15 méter magas kupolát háromszög alakú, terméskő borítású harangtorony metszi át.

A templom belső tere centrális elrendezésű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 24 méter átmérőjű kupola (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egy belső udvarból nyílnak a templom bejáratai. A templom fő tengelye kelet-nyugati irányú, ezt kihangsúlyozza a kórus-karzat elhelyezkedése oldalt, amely szentély felé irányul. A templom alagsorában, a 640 négyzetméter alapterületű altemplomban kolumbárium, ravatalozó kápolna, valamint gyülekezeti tér kapott helyet.

A karzat alatti rész (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lejárat az altemplomba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A keresztény templomépítészet különböző korszakjegyei megjelennek a modern épületen, ez az anyagok és a formák változatosságára is vonatkozik. Terméskövek, faragott kövek, tégla- és fa falfelületek, csiszolt kőlapok, vörösrézlemez a kupolafedésen: mind az építőanyagok sokféleségét mutatja.

A szentélyben található feszület három anyaga, az arany, fa és a kő szimbolikus jelentőségű. Az arany háttér az isteni tökéletesség és örökkévalóság szimbóluma, a korpusz fája a holtában is élő anyag, kőtömb a földi világ, a Golgota, a keresztáldozatot elfogadó és magasba emelő emberi közösség jelképe. A kereszt Somogyi-Soma László szobrász, festőművész, Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin építészek alkotása, 1999-ben készült.

A szentély feszülete arany háttérben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség a Magyar Szentek temploma mellett működik. A templom szomszédságában 2002-ben emelt épületet Benczúr László Ybl-díjas építész tervezte.

Az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ökumenikus központban előcsarnok, kápolna, többfunkciós előadó- és gyülekezeti terem, a református és az evangélikus egyház egyetemi lelkészségeinek több helyisége, valamint iroda található. Az itt működő Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészséggel együtt a szorgalmi időszakban változatos programokkal várják a környéken tanuló egyetemistákat, főiskolásokat, kollégistákat és fiatal felnőtteket.

A templomkertben elhelyezett millenniumi emlékmű Marosits István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Az emlékmű a feltámadt Krisztust ábrázolja, ahogy a sziklasír kősziklái közül a mennybe felemelkedik. Hazánkba 1000 éve jutott el a feltámadt Krisztus örömhíre.

A templomkertben található millenniumi emlékmű​ a feltámadt Krisztust ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egyik kősziklán Szent István király megkoronázása látható, aki a pápától kapott korona felvételével megteremtette a keresztény államiság alapjait. Erre utal a másik kősziklán olvasható idézet Szent István intelmeiből: „Légy erős, hogy téged a jószerencse felette fel ne emeljen, avagy a balsors le ne verjen!”

Szent István király intelme olvasható a kősziklán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 50. évfordulóján, 2006. november 4-én leplezték le a templomkertben V. Majzik Mária Krónikásének 1956-2006 című emlékművét, amely Jókai Anna Krónikás ének 1956–2006 című verse alapján készült. Az elsiratott halottak sírján kinyíló virág azt ábrázolja, hogy a halálból mindig valami új élet sarjad.

Új épületszárny a föld alatt

A létszámnövekedés miatt szükségessé vált a templomegyüttes bővítése. Az egyetemisták közösségi termét – ami többfunkciós, kétszás fős nagyterem – 2018-ban adták át. Az új közösségi szárny Balázs Mihály, a templom egyik tervezője és Török Dávid, a templomépítő Török Ferenc fia tervei alapján készült.

Lejárat az új épületszárnyba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület rézsűszerűen kialakított zöldtetővel, valamint bevilágító, függönyfal szerkezetű üvegfalakkal rendelkezik, az új szárny részben a föld alatt található. A rézsű a templom szerves része, pihenőhely, ezt az alapvetően füvesített lejtőt kisebb növényekkel ültetett mezők tagolják. A közösségi terem föld alatti összeköttetésben, közvetlen belső téri kapcsolattal rendelkezik a meglévő templomépület altemplomával.

 A zöldtető alatt kétszás fős közösségi terem húzódik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2021. szeptember 5-12. közötti időpontban megrendezendő Eucharisztikus Kongresszus hetének egyik napján Budapest plébániái látják vendégül az érkező zarándokokat. A Magyar Szentek temploma is részt vesz ebben a programban, a tervek szerint itt ghánai érsek mutat be misét.

A templom az Eucharisztikus Kongresszus egyik plébániai helyszíne lesz ​(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Magyar Szentek temploma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó