Írta: Domonkos Csaba

2020. május 8. 12:00

A fővárosiak is elmondhatják véleményüket a Petőfi hídról a tervezett felújítása előtt, a Budapesti Közlekedési Központ felhívására, bár a munkálatok nem mostanában kezdődnek, hanem majd csak a Lánchíd rekonstrukciója után. Mi most összegyűjtöttünk 10 érdekességet a Petőfi híd múltjából, például, hogy a színe a háború előtt kék volt, hogy 1937-es átadásakor kerékpársáv is volt rajta, és hogy csak 1952-ben vette fel Petőfi nevét az egykori Horthy Miklós híd.

A Petőfi híd nem tartozik a legnépszerűbb budapesti hidak közé, általános vélemény róla, hogy jellegtelen. Budapest egyik legforgalmasabb hídjaként azonban megérdemli, hogy 10  érdekes tényt megemlítsünk róla.

1. A Petőfi híd szerkezetileg felsőpályás rácsos gerendahíd. Bár alakja alapján a Margit híddal rokon, szerkezetileg valójában inkább a Szabadság híddal kapcsolható össze, bár a két híd szerkezete között is lényegi különbségek vannak.

A Petőfi híd átadadása után, 1937-ben (Fotó: FSZEK) 

 

2. Építésére tervpályázatot írtak ki. A beérkezett tervek között voltak ívhidak és függőhidak, valójában mindegyik alsópályás hidat tartalmazott. Ezeket végül elvetették, és Álgyay-Hubert Pál felsőpályás gerendahíd terve épült meg. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a hídról így végig akadálytalan a kilátás Budapestre.

Alsópályás hídnak azt nevezzük, amikor a híd tartószerkezete az útpálya felett van. Felsőpályás pedig az a híd, ahol a tartószerkezet az útpálya alatt van, mint például a Margit hídnál vagy az Árpád hídnál. A Petőfi híd is ilyen. 

3. A híd évtizedek óta szürke, de a II. világháború előtt kék volt. Több javaslat is született arra, hogy egy felújítás után újra kék színű legyen, akkor talán nem tűnne ennyire jellegtelennek. 

A budai hídfő környéke az átadáskor még gyakorlatilag beépítetlen (Fotó: FSZEK)

4. Többször „vesztett” más híprogramokkal szemben. Már az 1890-es években felmerült annak a lehetősége, hogy ez a híd épül meg a Ferenc József híd helyett, de akkor még korainak tartották ide az építését. A XX. század elején, még az első világháború előtt fontosabbnak ítélték az Árpád hidat, így 1908-ban annak a felépítéséről hoztak döntést. A két világháború között azonban a Boráros téri híd „előzött”, és 1937-re el is készült. 
A II. világháború utáni újjáépítésnél azonban az akkori vezetés ismét fontosabbnak tartotta, hogy az Árpád híd készüljön el előbb, ezért azt 1950-re be is fejezték (azt a hidat nem robbantották fel, félkészen érte meg a háború végét), míg a Boráros téri híd csak 1952-re épült fel ismét. 

5. Ezt a hidat is felrobbantották a német csapatok 1945 januárjában. 1945-ben a szovjet csapatok a hídroncsra fából egy ideiglenes hídszerkezetet építettek. Újjáépítésekor gyakorlatilag az eredeti terveket használták, egy apró módosítással, kissé kiszélesítették a hidat.

6. Már az építése előtt, 1930-ban eldőlt, hogy Horthy Miklósról, Magyarország akkori kormányzójáról nevezik el. A II. világháború után mind az újságcikkekben, mind a hivatalos anyagokban kerülték a régebbi megnevezést, inkább Boráros téri hídként hivatkoztak rá. Az 1952-es átadásakor a Fővárosi VB javaslatára nevezték el Petőfi hídnak, valószínűleg azért, mert a közelében volt a Petőfi pontonhíd, amely viszont a nevét onnan kapta, hogy eredetileg nem itt, hanem a Petőfi térnél volt felállítva.  

7. Eredetileg a hídon már az 1937-es megnyitásakor volt kerékpársáv, sőt 1952-ben is kialakítottak kerékpársávot a hídon, de 1979-1980-ban, az akkori átépítésnél felszámolták, sőt a járdákat is leszűkítették azért, hogy az autóknak több helyük legyen. 

Újjáépítése után szinte ugyanolyan lett, mint felrobbantása előtt (Fotó: Fortepan, UVATERV, 1953)

8. A Deák Ferenc híd (az M0-ás déli Duna-hídja) átadásáig, 1990-ig a legközelebbi átkelő a Dunán dél felé Dunaföldvárnál volt, és az autópályák is Budapestre futottak be, ezért a kelet-nyugati közúti teherforgalom jelentős része a Petőfi hídon bonyolódott le. 

Átadásakor, 1937-ben a budai oldal gyakorlatilag teljesen üres volt, nem volt itt egyetlen épület sem. A terület az új híd átadása után kezdett beépülni, nem kis részben az új dunai átkelőnek köszönhetően. 

9. Az 1990-es évek közepére a budai mozgó saruk beálltak, nem voltak képesek mozogni, ezért ki kellett cserélni azokat. Ezt úgy oldották meg, hogy a hídon a forgalmat nem kellett korlátozni, hanem 1996-ban hatalmas sajtókkal a hidat megemelték és a sarut modern szerkezetre cserélték.

10. A budai hídfőnél egykor egy világítótorony állt. A torony a fiumei világítótorony kicsinyített másolata volt, és annak az emlékműnek a része, amely az I. világháborúban elesett magyar tengerészeknek állított emléket. A világítótorony talapzata Horthy Miklós egykori hajójának, a Novara cirkálónak az orrát formázta. Az emlékművet a II. világháború után elbontották. 

Az Osztrák-Magyar Haditengerészeti emlékmű (Fotó:MMKM, leltári szám: KPLGY.2017.47.1.1)

A hídról szerencsére a teherautók, kamionok lekerültek, „csak” a város forgalmát hordozza a hátán, ma is Budapest egyik legforgalmasabb hídja, amely remélhetőleg a felújítás után még hosszú évtizedekig szolgálja a közlekedést. 

Nyitókép: Villamos halad át a hídon 1940-ben (Fotó:Fortepan/Képszám 174348)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mennyivel jobban nezett ki az eredeti vilagitotestekkel es a tengereszemlekmuvel ill. hatterben az elevatorhazzal.
Egyebkent szerintem a Petofi hid felujitasat ossze kellene kapcsolni az elevatorhaz ujjaepitesevel a Szechenyi Konyvtar szamara. Annyi modositassal, hogy a az uj elevatorhazat kisse eltolva Eszak fele kellene epiteni, hogy a deli homlokzata sikban legyen a Boraros ter tobbi epulete altal alkototott terfallal.

Válaszok:

Támogatom az ötletet, kérlek oszd meg a Budapest és Magyarország rekonstrukciós ötlettára facebook csoportomban!


A világító toronyban egy tengerészeti emlékmúzeum is volt. Félek, hogy a jelenlegi kormány nem meri felvállalni az újjáépítését! Pedig, abszolút felvállalható és támogatandó a világítótorony újjáépítése! Szép, egyedülálló emlékmű volt.

Válaszok:

Semmi vallalhatatlan nincs rajta. Annak allitana emleket, hogy valaha volt tengeri flottank ami Fiumehez kotodik. A Hauszmann tervezte kormanyzoi palota ma is all a varosban es a horvatok nagyon buszkek ra. Ha rendesen elo van keszitve es lekommunikalva a dolog diplomaciai szempontbol akkor nem okozhat problemat. Modern kontextusba helyezve az emlekmu Horvatorszag szamara elsosorban ingyenreklamot jelentene a magyar es Budapestre latogato kulfoldi turistak kozott.
Feszty Arpad magyar nyelvu emlektablaja semmifele problemat nem okoz Lovranban hiszen magyar turistak zarandokhelye es ez a helyiek szamara is elonyos.
Facebookon nem vagyok fonn, de nyugodtan oszd meg az otletet sajatodkent vagy idezd az itteni hozzaszolasomat.


"Semmi vallalhatatlan nincs rajta. Annak allitana emleket, hogy valaha volt tengeri flottank ami Fiumehez kotodik. A Hauszmann tervezte kormanyzoi palota ma is all a varosban es a horvatok nagyon buszkek ra."
Mindjárt javasoljuk, hogy kereszteljék vissza Horthy Miklós hídra.
Ja, nem!

Válaszok:

Atkeresztelesrol eddig onon kivul itt senki nem beszelt…
A tengeresz emlekmu visszaallitasanak azonban van letjogosultsaga es politikai tamogatottsaga is. Ketlem, hogy egy "Ja, nem!" eleg lesz ennek megakadalyozasahoz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó