Írta: F. Nagy Veronika

2020. április 28. 15:00

Hültl Dezső budapesti épületei kevéssé ismertek, holott a tervező nem ezt érdemelné. Az elmúlt években a fővárosi építészet iránt érdeklődők mégis többször találkozhattak nevével, ugyanis a Kossuth tér rekonstrukciója során az eredeti Hültl-féle homlokzati tervek alapján építették fel a parlament új, Szabad Györgyről elnevezett irodaházát. Születésének 150. évfordulóján érdemes körbesétálni a fővárosban, és megtekinteni szép épületeit, az általa tervezett bérházakat, templomot, iskolát, kórházat, szanatóriumot vagy bevásárlóközponttá alakított buszgarázst: ezeket ma is nap mint nap használjuk vagy naponta elsétálunk mellettük Pesten és Budán.

Hültl Dezső a Máramaros megyei Felsőbányán született 150 évvel ezelőtt, 1870. április 6-án. Gimnáziumi tanulmányait a gyulafehérvári katolikus gimnáziumban kezdte meg, majd a budapesti piarista gimnáziumban folytatta, ahol 1888-ban érettségizett. Ezt követően építészmérnöknek tanult a Műegyetemen, oklevelet 1892-ben szerzett.

Dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár 1914-ben (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Professzora, Hauszmann Alajos is felfigyelt a tehetséges ifjúra, maga mellé vette és 1893-tól 1902-ig együtt dolgoztak a budai királyi vár átalakítási munkálatain. A neobarokk formákat itt ismerte és kedvelte meg. A munkaviszony hamarosan családi kötelékké alakult, ugyanis Hültl 1899. március 21-én feleségül vette Hauszmann lányát, Gizellát.

Már diplomás építészként 1895-től többször is tanulmányutat tett Olaszországban, amelynek reneszánsz építészete lenyűgözte. Utazásain szerzett tapasztalatait is felhasználva 1906-ban Giovanni Lorenzo Berniniről írt értekezésével építészként Magyarországon elsőként nyert doktori címet.

Tanári pályafutása 1898-ban kezdődött a Műegyetemen, először tanársegéd volt Hauszmann mellett, majd adjunktus, 1910-től egyetemi magántanár, 1913-ban rendes egyetemi tanári kinevezést kapott és 1940-ig oktatott a mű- és díszépítéstani tanszéken. A Mérnöki és Építészi Osztály dékánja volt 1917 és 1919 között, majd 1930 és 1932 között az egyetem rektora. A Műegyetem képviselőjeként 1931 és 1939 között tagja volt az országgyűlés felsőházának.

Építészként elkötelezett híve volt az eklektikának a városképi összhang fenntartásával. A neoreneszánsz és neobarokk stílus szellemében tervezte épületeit, de az új hatásokra nyitottan, a letisztultabb formákban gondolkodott, sokszor szem előtt tartva a funkciót. Bár az 1930. évi rektori székfoglalójában még a Bauhaus ellen szólalt fel, mégis támogatta azt a tantervi reformot, amely a Budapesti Műszaki Egyetemen bevezette a korszerű építészmérnök-képzést, ezzel az új építészeti irányzat egyik fő támogatójává vált.

Meghatározó alakja volt az építésztársadalomnak és a közéletnek is, véleménye tervpályázati bírálóként is sokszor volt döntő, számos egyesületnek és szövetségnek volt tagja, többek között a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Magyar Képzőművészeti Társulatnak, az Iparművészeti Társulatnak, a brit építészek szövetségének (RIBA) pedig tiszteleti tagjává választották.

A Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotája

A budai Vár átalakítása mellett első építészi munkája apósa, Hauszmann Alajos megbízásából a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotája részletterveinek elkészítése volt, emellett az építkezést is ő vezette 1901 és 1903 között. Ez még nem önálló munkája volt, hanem apósa mellett végzett építészi és tervezői feladatokat. Az épület 1919 után a Külügyminisztérium székháza volt, a II. világháborúban megsérült és lebontották. (A Nemzeti Hauszmann Program keretében újra felépítik – A szerk.)

A Vöröskereszt Egyletnek készült, 1920-tól a Külügyminisztérium épülete lett a Dísz tér 1. szám alatti palota, amelyet apósa, Hauszmann Alajos tervezett, de a részletterveket Hültl Dezső készítette. Az épületet 1945 után lebontottak, a kép 1935-ben készült (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Az 1900-as évek első éveiben főleg bérházakat tervezett, köztük a Belgrád rakpart 27. szám alatti bérpalotát, Forgó Miklós bérházát a Dohány utca 16-18. szám alatt és Pintér Gyula bérházát a Kálvin tér 1. szám alatt.

A Március 15. tér és a Belgrád rakpart sarkán álló bérház homlokzata erőteljes felújításra szorul 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Forgó-bérház

A Dohány utca 16-18. alatti telkeken álló házakat 1902-ben elbontották és helyükön Forgó Miklós kereskedő megrendelésére, Hültl Dezső tervei szerint 1904-re felépült az ötemeletes, későeklektikus bérház, amelynek homlokzatát gazdagon díszítették szoborfejekkel és reliefekkel, vízszintes és függőleges osztásokkal hangsúlyozták. Előbbit a kőbábos korlátok és kiugró párkányok adják, utóbbit a félköríves, falsíkból kiemelkedő ablakok és korinthoszi oszlopok jelentik. A ház neves lakója volt 1928-tól Babits Mihály és felesége, Török Sophie.

A Dohány utca 16-18. alatti Forgó-bérház homlokzata 1961-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10)

http://pestbuda.hu/attachment/0176/175121_6_dohany_utca_16-18_3.jpg

A Dohány utca 16-18. alatti épület 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pintér-bérház

Pintér Gyula ötemeletes bérháza a Kálvin téren 1912-re készült el Hültl Dezső tervei szerint szecessziós stílusban. Mérete, tetőmegoldása és hangsúlyos saroktornya a tér meghatározó épületévé tette. Sajnos a II. világháborúban olyan súlyos károkat szenvedett, hogy elbontották. A Pintér-bérház és a háborúban szintén megsérült szomszédos Ybl Miklós tervezte Geist-bérház helyén épült fel 1986-1988-ban Csontos Csaba építész tervei alapján a Korona Szálló, ma a Mercure Budapest Korona Hotel.

Postai csomagokat szállító lovas kocsi a Ráday utcában az 1930-as években. Háttérben a Pintér-bérház a Kálvin téren (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A Kálvin tér egy 1920-as évekbeli képeslapon, bal szélen a Kálvin tér 1. szám alatti Pintér-bérház (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Gazdák Biztosító Szövetkezetének bérháza

A Kálvin tér egy másik meghatározó épülete is az ő tervei szerint épült fel: ez a Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza (ma Aegon Biztosító székháza), amely ma is áll az Üllői út és Kálvin tér sarkán. A biztosítótársaságot 1899-ben alapították, és igen hamar nyereséges vállalkozássá nőtte ki magát. A vezetők a haszon egy részét székházépítésbe fektették, amely Hültl Dezső tervei szerint 1913-ra fel is épült. A tervező figyelt arra, hogy a tekintélyparancsoló ház stílusában illeszkedjen a Kálvin tér épületeihez és a telek adta lehetőségeket is maximálisan kihasználta, így lett szabálytalan trapéz alapú a székház.

A Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza a Kálvin tér és az Üllői út sarkán 1913-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Az Aegon Biztosító székháza a Kálvin tér és az Üllői út sarkán 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Első Magyar Részvény Serfőzde fejtőháza

Hültl Dezsőnek az építkezés felügyelőjeként volt szerepe a kőbányai Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. új épületének létrejöttében 1910-ben. A cég 1908-ban Theodor Ganzenmüller bajorországi mérnökirodáját bízta meg az új kőbányai sörfőzde tervezésével. A komplexum főzőházat, erjesztő pincét és fejtőházat foglalt magában. A helyszínen már budapesti építészek és mérnökök irányították és felügyelték a munkákat, így többek között Hültl, akinek tapasztalatai valószínűleg befolyásolták a végeredményt. Itt ismerkedhetett meg a vasbeton szerkezettel, amelyet később a Pajor-szanatórium tervezésénél fel is használt.

Az Első Magyar Részvény Serfőzde fejtőháza 1929-ben (ma Dreher Antal út 3. szám alatt). Hültl Dezső az építkezés felgyelője volt (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Pajor-szanatórium

Hültl Dezső tervezte dr. Pajor Sándor Szentkirályi utca 14. szám alatti négyemeletes házát későeklektikus stílusban, amely 1907-es elkészülte után helyet adott a neves orvos 1899-ben alapított vízgyógyintézetének. Dr. Pajor annyira meg volt elégedve az építésszel, hogy az épület Vas utca felé történő bővítésével is őt bízta meg. Ennek eredményeként nyitott meg 1908-ban a Vas utca 17. szám alatt a Pajor-féle szanatórium és vízgyógyintézet. A Szentkirályi utcai szárny 1913-as átépítésével jött létre az egységes gyógyintézet, amely a kor legmodernebb magánkórházaként működött.

A Pajor-féle szanatórium (Vas utca 17.) homlokzata 1908-ban (Forrás: Magyar Építőművészet 1908. 11. szám)

 Az első emelet utcai részét az igazgató magánlakása foglalta el. Az intézményben 70 betegszoba, ápolónői és orvosi szobák, műtőtermek, kötszerszobák, sterilizálók voltak kialakítva a legkorszerűbb berendezésekkel és Thék Endre bútoraival felszerelve. Az épület érdekessége, hogy teljesen vasbeton szerkezetű volt. Az intézet a II. világháború után is kórházként működött, 1997-ben kapta meg az épületet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara. 2001 és 2004 között felújították az eredeti stílus és elemek megtartásával.

A Vas utca 17. szám alatti épület ma a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ad otthont. Bejáratán már a szecesszió hatása tükröződik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hültl Dezső tervezte az 1913-ban átadott Mester utcai Felső Kereskedelmi Iskola épületét is. A Mester utca 56-58. szám alatti iskolaépületben ma a BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma működik (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Hültl Dezső tervezte az 1917-ben felavatott angolkisasszonyok zugligeti templomát és rendházát neoromán stílusban (ma Szent Család plébániatemplom, Szarvas Gábor utca 52.) (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Elkötelezett híve volt az eklektikus építészetnek, azon belül is a neobarokk stílusnak, az 1930-as évektől azonban ő is elkezd nyitni az új, modern irányzatok felé és ez az általa tervezett épületeken is megmutatkozik: egyszerűbb kompozíciók, letisztultabb formák jelennek meg a funkcionalitás szem előtt tartásával.

Szent Imre autóbuszgarázs

A főváros törvényhatósága 1927. június 20-án 100 darab új autóbusz beszerzését határozta el, amely szükségessé tette egy modern garázs építését is. A tervezéssel 1929 januárjában dr. Hültl Dezső és dr. Mihailich Győző műegyetemi tanárokat bízták meg. A Cházár András utca – Istvánmezei út – Szabó József utca határolta telken 1930-ra épült fel az akkori Európa egyik legmodernebb autóbuszgarázsa, amelynek 7200 négyzetméteres nagy csarnoka 100 méter hosszú és 72 méter széles volt.

Az autóbuszgarázs épülete 1930-ban (Forrás: Magyar Építőművészet, 1930. 10-11. szám)

Az autóbuszgarázs csarnoka 1930-ban (Forrás: Magyar Építőművészet, 1930. 10-11. szám)

A belső tér érdekessége a fedélszék hangsúlyos vasszerkezete. A csarnok 180 autóbuszt tudott fogadni és kilenc hatalmas kapu szolgált a ki- és behajtásra. Az augusztusi Szent Imre-ünnepségek egyik helyszíne volt a csarnok, ezért a főváros polgármestere, Sipőcz Jenő a Szent Imre nevet adta a garázsnak. A II. világháborúban komolyabban megsérült, 1947-re állították helyre, funkciója megmaradt. A Budapesti Közlekedési Vállalat 2000-ben eladta és 2004-ben nyílt meg benne a Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ.

A Récsei Center 2020-ban (XIV. kerület, Szabó József utca 6.) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

MABI Péterfy Sándor utcai kórháza

Hültl Dezső tervezte funkcionalista szellemben a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének Péterfy Sándor utcai új, korszerű rendelőintézetét és kórházát. Az 1934-re elkészült, ötemeletes, 200 ágyas kórház egyik érdekessége, hogy a harmadik emeleten napozót létesítettek a betegek részére. Másik érdekessége a télen fűthető, nyáron szétnyitható üvegtetővel ellátott elosztócsarnok volt, amely puritán egyszerűségével a modern téralkotás szép példája lett. Hültl Dezső terveit a Magyar Építőművészek Szövetsége mesterdíjjal tüntette ki.

A Péterfy Sándor utcai kórház épülete 1934-ben (Péterfy Sándor utca 8.) (Forrás: Tér és Forma, 1934. 7. szám)

A kórház elosztócsarnoka a nyitható tetővel 1934-ben (Forrás: Tér és Forma, 1934. 7. szám)

A Magyar Tudományos Akadémia bérpalotája

A Rákóczi út és Károly körút sarkán 1939-ben épület fel a Magyar Tudományos Akadémia bérpalotája, Hültl Dezső tervei szerint. Korábban itt gróf Vigyázó Antal egyemeletes klasszicista palotája állt, amelyet Kasselik Ferenc tervezett. A Vigyázó család hatalmas vagyont halmozott fel, és ezt a vagyont, beleértve, a házakat, a kastélyokat, a birtokokat, a 17 ezer kötetes családi könyvtárat gróf Vigyázó Ferenc 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Az MTA a Rákóczi út és Károly körút sarkán álló épületet lebonttatta, ennek helyére építtette fel modern bérpalotáját.

A Vigyázó-palota a Rákóczi út és Károly körút sarkán 1935-ben, ennek helyére épült Hültl Dezső tervei szerint az MTA bérpalotája 1939-ben. Mögötte a Georgia-bérház ekkor már állt (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Az MTA bérpalotája (Károly körút 1. – Rákóczi út 2.) és a Georgia-bérház (Rákóczi út 4.) 1955-ben (Fotó: Fortepan/Bencze László)

A hatemeletes épület hátratolt fronttal épült a Rákóczi út kiszélesítése és térszerű kialakítása miatt. Az épület szerves egységet alkot a szomszédos telken épült Georgia-bérházzal. A Mezőgazdasági Ipar Rt. (közismert nevén Georgia) Nyugdíjpénztára 1935-re építtette fel ötemeletes, modern bérházát Dr. Barát Béla és Novák Ede tervei szerint a Rákóczi úton. Az MTA-bérházat stílusában ehhez igazítva tervezte Hültl, így egy, az Astoriát uraló, az új szellemben született, modern saroképületet létrehozva, amely hangulatában mégsem üt el a környező eklektikus épületektől.

Az MTA bérpalotája és a Georgia-bérház 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület madártávlatból (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

Piarista rendház és gimnázium

A piarista rendház számára Hültl Dezső számos épületet tervezett a fővárosban és vidéken is (Nagykanizsa, Tata, Kecskemét, Vác). A pesti belváros rendezése során, az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan elbontották a régi Városházát, amelynek telkét és a környező teret 1911-ben megkapta a piarista rend. Erre a területre szánták új épületüket, a kiírt zártkörű tervpályázatot pedig Hültl Dezső nyerte meg. Az építkezés 1913 és 1917 között zajlott, a kápolnát 1918-ban szentelték fel.

A piarista rendház és gimnázium épületének átjárója a Váci utca felé 1930 körül (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A rendház kápolnája (Forrás: archivum.piarista.hu)

A historizáló szellemben és Hültl Dezsőhöz méltón a környezetébe szépen illeszkedő neobarokk stílusban épült piarista központ tulajdonképpen két telken áll, részei a felső emeleteken egyesülnek. Tervezését számos tényező nehezítette: a szűk telek, a Váci utca tört homlokzati vonala, valamint az Eskü út és a Piarista utca közti szintkülönbség. A Kígyó utcai átjáró modern szerkezeti megoldással, vasbeton gerendákkal készült A Váci utcai oldal földszintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki.

Az átjáró a Duna-part felé 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A piarista rendház és gimnázium homlokzata a Március 15. tér felől 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hültl Dezsőt az eklektika híveként tartják számon, pedig folyamatosan kereste az újat, progresszív munkáival már az új irányzatok felé nyitott maga is. Halálával egy kiváló építészt veszített a szakma 1945. július 11-én. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Nyitókép: A Forgó-bérház (Dohány utca 16-18.) homlokzata 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Így van. Sajnos néhány híres építészen kívül, nagyon sok szép budapesti eklektikus épületnek nem ismerjük a tervezőjét.
Hültl Dezső neve mostanában merült fel a Kossuth téri épület másik felének visszaépítése során. Mennyivel szebb és egységesebb lett így a tér!

Válaszok:

Erdekes, hogy a Kossuth ter rekonstrukciojanak minden egyes reszletet orjonges fogadta es most, hogy kesz van megsem sirja vissza senki a regi igenytelenseget.
Egyebkent a Pinter hazert nagy kar, ha visszaepitenek valamelyest ellensulyozna a szemkozti uvegkalodak ottrombasagat. A szallodabovitesnek egyebkent ez is egy lehetseges formaja. A hotel nyugati szarnya ugyanis kicsi es epiteszetileg jelentektelen a keleti szarnyhoz kepest.

Válaszok:

Jó lenne rekonstruálni, de még jobb lenne a Kálvin tér két szörnyű üvegmonstrumát lebontani és visszaépíteni a helyükre, a valaha itt állt palotákat!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó