Írta: Filepkó Dominik

2020. március 31. 18:00

Napjainkban szinte minden hír a koronavírussal kapcsolatos, emiatt egyhangúvá vált a sajtó és a média, illetve sokakban keltenek szorongást a témával kapcsolatos híradások. Ugyanakkor a járvány miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügyre. Ennek apropóján közöljük a fővárosi kórházakat bemutató sorozatunk újabb részét, amelyben a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjével foglakozunk.

Amikor 1873-ban egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, akkor még a legkevésbé sem számított világvárosnak a magyar főváros. Ami az egészségügyi ellátórendszerét illeti, Budapest kórházai még a XIX. század eleji állapotokat tükrözték: a két legjelentősebb intézmény a Szent Rókus Kórház és a (régi) Szent János Kórház volt, amelyeknek állapota és felszereltsége nem tette lehetővé a korszerű és hatékony gyógyítást. Hasonló volt a helyzet a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán is, amelynek gyakorlatilag nem volt elég helye a fejlődéshez.

Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy nagyszabású egészségügyi fejlesztésbe kezd Budapesten, amely magába foglalja több új, korszerű kórház, illetve két klinikai tömb kialakítását is az Orvosi Kar részére, ahol a gyógyítás mellett folyhat a modern orvosképzés és kutatás. A belső klinikai tömböt az Üllői út, Mária utca, Baross utca és a Szentkirályi utca határolta. Ezzel a tömbbel előző cikkünkben már foglalkoztunk, így ezúttal a külső klinikai tömböt mutatjuk be.

Még javában folytak a Semmelweis Egyetem belső klinikai tömbjéhez tartozó I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kivitelezési munkálatai, amikor 1895-ben ismét tárgyalni kezdett az egyetem és a főváros vezetése a további bővítési lehetőségekről. Először egy olyan területet szemeltek ki az új klinikai épületek helyszínének, amely a Ráday utca és az Üllői út közé esett volna.

Ám ez a telek igen drága volt. Így Tauffer Vilmos szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár javaslatára a Füvészkert melletti területet vásárolták meg a célra. A telket az Üllői út, Szigony utca, Apáthy István utca, Balassa utca, Tömő utca, a Füvészkert és a Korányi Sándor utca fogja közre.

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

A Szigony utca 36. szám alatt található a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, amelynek építését 1910-re fejezték be. A kezdetben még II. számú Szemészeti Klinikának nevezett épület eklektikus stílusban épült és az átadásakor az egyik legkorszerűbb egészségügyi intézetnek számított a maga területén. Sajnos, a klinika tervezőjének neve nem maradt fönn.

A fülgyógyászati osztály már 1908-ban is létezett, de az orr- és gégegyógyászatot csak 1910-ben alapították. Fontos megjegyeznünk, hogy noha sokáig a II. számú Szemészeti Klinika nevet viselte az intézmény, az alapításuk óta mindig is itt várta a gyógyulni várókat a fülészet, az orr-gégészet, illetve a fej-nyaksebészet is.

A II. számú Szemészeti Klinika (Szigony utca 36.) épülete 1932-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Az I. számú Sebészeti Klinika

Aki már olvasta a fővárosi kórházakkal foglakozó sorozatunk előző részét, amelyben a Semmelweis Egyetem belső klinikai tömbjével foglalkoztunk, az furcsállhatja, hogy újfent az I. számú Sebészeti Klinikáról fogunk most írni. Történetünk 1898-ban veszi kezdetét, amikor a tanszék vezetője Dollinger Gyula ortopéd szakorvos, egyetemi tanár lett. Dollinger a korszak híres építészpárosával, Korb Flórissal és Giergl Kálmánnal megterveztette a külső klinikai tömb területére az I. számú Sebészeti Klinika új épületét, amelyet 1909-ben adták át az Üllői út 78. szám alatt (a korábbi épületbe pedig, amely a belső klinikai tömbben volt, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika költözött).

A részben téglaburkolatú, eklektikus épület korszerű homlokzati díszítésen kívül modern berendezéssel is rendelkezett. Az új I. számú Sebészeti Klinika Európa egyik legmodernebb gyógyintézetének számított, mivel légkondicionált műtővel és gravitációs szellőzéssel is rendelkezett. Az intézet mind a mai napig itt várja a gyógyulni várókat.

Az I. számú Sebészeti Klinika (Üllői út 78.) az 1909-es átadása környékén (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Az I. számú Sebészeti Klinika (Üllői út 78.) 1935-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

A II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Amint azt a már említett korábbi cikkünkben is megírtuk, a belső klinikai tömb Baross utca felé eső oldalán 1894 és 1898 között épült fel az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Érdekesség, hogy nem várták meg ennek a klinikának az elkészültét a következő szülészeti-nőgyógyászati klinika kivitelezésével. Ugyanis szintén 1898-ra készült el a külső klinikai tömb területén a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, amelyet Kauser József tervezett Tauffer Vilmos professzor elképzelései alapján.

Így kijelenthető, hogy az Üllő út 78/A alatt álló klinika lett az új klinikai tömb első épülete. Sajnos a Kauser József által tervezett historizáló épületet ma már csak képekről tudjuk megcsodálni, mivel a Semmelweis Egyetem oldalán azt olvashatjuk, hogy a klinika az 1960-as években jelentős modernizáláson, átalakításon esett át, amely követte a kor ízlését.

A Kauser József által tervezett historizáló II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Üllői út 78/A) 1909-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Előadóterem a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán (Üllői út 78/A) 1909-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Kauser József a budapesti egészségügy szolgálatában

Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni. Kauser József a századforduló környéki magyar építészet meghatározó alakja. Legfontosabb munkái között említhetjük a Köröndön álló Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének egykori bérházát, a jezsuiták józsefvárosi templomát, illetve ő fejezte be a Szent István-bazilika építését Ybl Miklós tervei alapján, ám a bazilika belső kialakítása teljes egészében Kauser érdeme.

Mégis azt mondhatjuk, hogy az építész munkásságában az egészségügyi épületek rendkívül meghatározóak. Ugyanis ő tervezte az 1894-ben átadott Szent László Kórházat, amely járványkórháznak épült (napjainkban is itt kezelik a legtöbb koronavírusos fertőzöttet). De az ő nevéhez köthető (amint azt az előbbiekben is olvashattuk) a Semmelweis Egyetem külső klinikai tömbjéhez tartozó II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, illetve a belső klinikai tömb szomszédságában álló Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati (Stomatológiai) Klinika is, utóbbi 1909-re készült el a Mária utca és a Pál utca sarkán.

A Mária utca 52. szám alatt álló intézmény Európa egyik legkorszerűbb fogászati klinikája volt, amely az oktatás, szakorvosképzés szempontjait maximálisan figyelembe vette. A Stomatológiai Klinika volt ez első Európában, amelynek fekvőbetegosztálya is volt.

Szintén Kauser József tervei szerint épült fel az Üllői út és a Gólya (ma Bókay János) sarkán a Stefánia Szegény-gyermek Kórház. Az eredeti gyermekkórház már túl szűkösnek bizonyult és nem felelt meg a kor elvárásainak. Ezért épült fel az új kórház, amely egy főépületből és két pavilonból, illetve egy hullaházból állt. A kórház elnyerte a trónörökösné védnökségét, így vette fel a Stefánia nevet. Viszont napjainkban az I. számú Gyermekklinika nevet viseli a Bókay János utca 53-54. szám alatt található egészségügyi intézmény.

Kauser József portréja 1902-ből (Fotó: Wikipedia)

A Stefánia Szegény-gyermek Kórház (ma I. számú Gyermekklinika, Bókay János utca 53-54.) 1890 után, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára)

Az I. számú Belgyógyászati és Onkológiai Klinika

A Korányi Sándor utca 2/A. szám alatt épült fel 1908 és 1910 között az I. számú Belgyógyászati Klinika a neves építészpáros, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. Noha csak 1910-ben adták át az épületet, a klinika már 1909-ben beköltözhetett a modern, eklektikus épületbe és a többi klinikához hasonlóan a legkorszerűbb felszereléssel kezdhetett hozzá a gyógyításhoz, kutatáshoz és az oktatáshoz.

Ugyanis ennek a klinikának az építésénél is meghatározó szempontnak számított, hogy segítse a szakorvosképzést. Az egészségügyi intézmény profilja 1947-ben bővült ki az onkológiával, a daganatos megbetegedések kezelésével. A klinika mind a mai napig itt működik.

Az Belgyógyászati és Onkológiai Klinika (Korányi Sándor utca 2/A) napjainkban (Forrás: Wikipédia)

A III. számú Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika

A Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán 1909-ben hozták létre a III. számú Belgyógyászati Klinikát. A külső klinikai tömbben 1910-re készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint az új klinika, amely az egyik legkorszerűbb felszereléssel rendelkezett. 1936-ban átszervezték és ennek következtében megszűnt a II. számú Belgyógyászati Klinika. Így az épületbe az Urológiai Klinika költözött be.

A XIX. század közepén még nem létezett önálló urológia tanszék az orvosi karon. Ekkor az ilyen típusú műtéteket még a Szent Rókus Kórházban működő sebészeti osztályon végezték el. Az első mérföldkő 1883-ra tehető, amikor Antal Géza, az első magyar urológus lett a vezetője a Szent Rókus Kórházban létrehozott első önálló magyarországi urológiai osztálynak.

A következő jelentős állomás Illyés Géza nevéhez köthető, neki köszönhetően 1920-ban (a világon elsőként) önálló klinikát kapott az urológia a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán belül. Illyés nevéhez kapcsolódik az urológiai szakvizsga 1924-es bevezetése is, illetve ő lett az első elnöke az 1925-ben alakult Magyar Urológus Társaságnak. A klinika 1936-ban költözött be a egykori III. számú Belgyógyászati Klinika épületébe, amely az Üllői út 78/B. szám alatt található. Az Urológiai Klinika itt talált végső helyre, mivel mind a mai napig itt működik és itt várja a gyógyulni várókat.

A III. számú Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika (Üllői út 78/B) 1922-ben (Fotó: Fortepan/ Semmelweis Egyetem Levéltára)

Kórterem a III. számú Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinikán (Üllői út 78/B) 1922-ben (Fotó: Fortepan/ Semmelweis Egyetem Levéltára)

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és a Neurológiai Klinika (korábban: Ideg-Elmekórtani Klinika)

A Magyar Királyi Tudományegyetemen 1882-ben alapítottak tanszéket az ideg- és elmebetegségek oktatására. A saját klinika építésére 1906 és 1908 között került sor a Balassa utca 6. szám alatt. A klinika terveit Korb Flóris és Giergl Kálmán készítette el Morevcsik Ernő Emil professzor szempontjai alapján. Ugyanis a professzor a tervezést megelőzően elutazott Nagy-Britanniába, Belgiumba, Németországba, Franciaországba, Olaszországba és Oroszországba, hogy megvizsgálja az ottani elmebeteg-ügyet.

Az elkészült klinika 160 beteg fogadására, illetve a tanításra, tudományos kutatásokra is alkalmas volt. Az intézetet 1957-ben szedték szét I. és II. számú Ideg- és Elmegyógyászati Klinikára, amelyek napjainkban a Neurológiai Klinika, illetve Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika néven működnek.

Az Ideg-Elmekórtani Klinika (Balassa utca 6.) épülete 1909-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Nyitókép: A II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Üllői út 78/A) 1909-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A maguk koraban ezek az epuletek kiemelkedoen korszeruek voltak, melyekre lepusztultsaguk ellenere a mai napig buszkek lehetunk. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ertekes novenyritkasagokkal teli fuveszkert felaldozasa nagy hiba volt. Sajnos meg a haboru utan is vettek el teruleteket a botanikus kerttol a klinikak szamara ami ezaltal szinte hasznavehetetlenne zsugorodott es semmikeppen nem merheto mas nagyvarosok hasonlo gyujtemenyes kertjeihez.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó