Írta: Pestbuda.hu

2020. március 18. 16:00

Ilyen is volt Budapest – 2020 márciusában, amikor az emberek a járvány elől behúzódtak otthonaikba, a turisták pedig hazautaztak Európa egyik legszebb és leglátogatottabb fővárosából. Az utcák, terek most kihaltak, a múzeumok, egyetemek, iskolák, nevezetességek zárva vannak, a városban csak néhányan lézengenek. Budapesten szinte megszűnt az élet. Both Balázs fotográfus képriportja.

Nemrég még arról írtunk cikket, hogy Budapest Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja lett. A város tele volt külföldiekkel, akik elárasztották a nevezetes helyszíneket. Pár napja azonban mindez teljesen megváltozott. Várostörténeti magazinunk fontosnak tartja a jelenkor dokumentálását, ezért megörökítettük a járvány miatti drámai napok fővárosi következményeit is. Megrendítő hatása van az üres utcáknak, elhagyott tereknek. Magukra maradtak a város leghíresebb nevezetességei is.

 

A Halászbástya 2020. március 18-án (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Halászbástya talán az a fővárosi nevezetesség, amely a legtöbb Budapestről szóló hazai és külföldi útikönyv címlapján szerepel. A tíz legismertebb fővárosi látványosság közé tartozik, a Budapestre érkező külföldiek egyik kötelező programja: aki ellátogat a magyar fővárosba, ezt a helyszínt biztosan felkeresi. Mint a képeken is láthatjuk: most csaknem üres, egy-két itt ragadt turista merészkedett csak fel a felső szintjére, hogy megszemlélje a csodálatos kilátást a Duna gyönyörű hídjaira, a Margitszigetre, a parlamentre, a bazilikára és az egész városra.

A Halászbástya, középen a Strobl Alajos által készített Szent István-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor három hónappal ezelőtt a CNN amerikai hírcsatorna Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezte (és erről a pestbuda.hu is beszámolt), erről a helyszínről, illetve az egész budai Várról úgy fogalmazott a tudósítás készítője: „ékkövek Budapest koronáján”. Az 1902-re elkészült Halászbástyát alkotója, Schulek Frigyes valóban ékkőnek szánta, amelynek a város fölé magasodó hét kőtornya a honfoglaló magyar vezéreket szimbolizálja.

Az elmúlt években a vendégforgalmi adatok alapján Budapest a legjobbak között teljesített európai városok közötti turisztikai versenyben – legalábbis erről számolt be pár hónapja az európai városok marketingszövetsége, a European Cities Marketing. Most azonban szinte leállt a teljes idegenforgalom: mint a képeken is láthatjuk, üresen áll Budapest egyik leghíresebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja, a Hősök tere.

A Hősök tere 2020. március 17-én (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pedig amióta1929-re elkészült a Schickedanz Albert tervezte Millenniumi Emlékmű, amely a hét vezért és Gábriel arkangyalt ábrázoló, Zala György által készített központi szoborcsoportból és a magyar királyok, vezérek szobrait keretbe foglaló két íves oszlopsorból áll (e szobrokat is híres magyar alkotók készítették), azóta  ez a tér lett Magyarország szimbolikus tere. Ottjártunkkor a máskor élettel telt, csoportok által ellepett téren sem hazai, sem külföldi turisták nem ismerkedtek nevezetes őseinkkel.

A Szépművészeti Múzeum is zárva, a Hősök terén csak a galambok nézelődnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sok nevezetes kiállításnak adott már helyet a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum, amelynek saját gyűjteményében is vannak olyan értékes műalkotások, amelyek a külföldi turisták számára is vonzó. Azonban a Schickedanz Albert által tervezett, 1906-ban megnyitott intézmény jelenleg zárva tart a járvány miatt, hasonlóan a többi múzeumhoz. Ezen a képen is láthatjuk az üres Hősök terét, amelyet most a turisták népes hada helyett a galambok vettek birtokba.

A Műcsarnok a Hősök terén. Sehol senki... (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyanez a sorsa, vagyis zárva tart jelenleg a Hősök tere másik fontos épülete, a Műcsarnok is, amelyről érdemes tudni, hogy itt a téren ez volt az első (ma is álló) létesítmény: már 1896-ra, a millenniumi kiállításra elkészült, szintén Schickedanz Albert tervei szerint. Ezen a képen is láthatjuk a szomorúan üres teret.

A Kossuth tér az Országház épületével 2020. március 17-én (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Duna-partra épült parlament épülete is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet a második világháború előtt a Duna királynőjének nevezték. A Steindl Imre tervei szerint 1885-1902 között elkészült csodálatos neogótikus épület, a 268 méteres hosszúságával, 96 méter magasságával talán Magyarország legnevezetesebb műemléke, szintén kötelező program minden hazai és külföldi turista számára.

Ám  most az épületet körbevevő Kossuth tér is szomorú arcát mutatja: teljesen kihalt, itt-ott bukkan fel néha egy-egy járókelő. 

Andrássy Gyula szobra a Kossuth téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Országház déli oldalán, a Duna-parton álló Andrássy-szobor környezetében is csak néha sétál el valaki, talán hogy átpillantson a túlsó partra, Budára, megszemlélni, milyen képét mutatja most az elcsendesedett testvérváros. Az eredetileg 1906-ben felavatott szobrot, Zala György alkotását a második világháború után, 1945-ben a Kossuth híd építésére hivatkozva bontották le, és 2016-ban avatták fel újra.

A metrólejárót is rejtő Szabad György Irodaház a Kossuth téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sokan talán még fel sem ismerik a parlament tavaly átadott új irodaházát a Kossuth téren, amely magában foglalja a metrólejáratot is. A lebontott MTESZ-székház helyére épült ház külső homlokzata Hültl Dezső 1928-as tervei szerint készült el, belül azonban egy modern irodaház. Láthatjuk a képen, hogy nem sokan igyekeznek most az épület felé, hogy felszálljanak a 2-es metróra.

A Szabadság tér a Tőzsdepalotával: nem a megszokott képét mutatja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Átsétáltunk a gyönyörű Szabadság térre, a máskor nyüzsgő, élettel teli városrész most szintén megdöbbentően kihalt képet mutat. Leginkább a kutyások merészkedtek ki: a házi kedvencek talán nem értik, nekik miért kellene önkéntes karanténba vonulniuk.

Bár még nincsenek levelek a fákon, de azok így is takarják Alpár Ignác 1902-1907 között készült munkáját, a Tőzsdepalota épületét, amely több mint ötven éven át a Magyar Televízió székháza volt.

A Szabadság tér, a Szovjet hősi emlékművel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1945-ben készült Szovjet hősi emlékmű környékén is csak néhány járókelővel találkoztunk. Itt, a Szabadság tér északi részén állt egykor az 1921-ben felavatott Irredenta szoborcsoport az Észak, Kelet, Dél és Nyugat című szobrokkal, amelyek a trianoni diktátummal elszakított országrészeket jelképezték: Felvidéket, Erdélyt, Délvidéket és Nyugat-Magyarországot.

A Szent István-bazilika előtti tér is kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika kötelező program a külföldi turisták számára, de a Szent István tér a magyar fiataloknak is a kedvence. Talán az e helyszínről készített fotókat osztják meg leggyakrabban Budapestről a külföldiek Facebookon és instagramon.

Nemrég még arról adhattunk hírt, ahogy a bazilika előtti téren szervezett karácsonyi vásár lett Európa leghangulatosabb adventi vására az European Best Destinations független utazási portál 2019-es online szavazásán. A 116 országból leadott 289714 szavazatból 39448 voksot kapott a budapesti helyszín, megdöntve minden eddigi szavazási rekordot. Ám a népszerű tér, az Ybl Miklós által tervezett és csak 1891-es halála után befejezett gyönyörű templom környezete most teljesen üres.

A belvárosi Szent István tér, most turisták nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Erzsébet tér (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet tér máskor a legnyüzsgőbb fővárosi helyszínek egyike, a fiatalok találkozási pontja s a Belvárosban élőknek is kedvenc sétatere. Ottjártunkor csak néhányan lézengtek arrafelé.

A Városháza park (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Városháza park, amelyet a Főpolgármesteri Hivatal épülete és a Károly körút fog közre, most szinte teljesen üres. A Deák tér felőli oldalon láttunk néhány embert, itt olyan is volt, aki a buszra várt.

Balra a Városháza park, középen a Deák téri evengélikus templom, jobbra a Károly körút (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A máskor népszerű Madách téren is kevesen tartózkodtak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Talán ilyen kihaltnak még sohasem láttuk a Károly körutat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dohány utcai zsinagógánál autók ugyan voltak, de a megszokott látvány a turistacsoportokkal most elmaradt. Pedig az 1859-ben Ludwig Förster tervei szerint készült épület a külföldi turisták egyik kedvenc helyszíne​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Megdöbbentő képet mutat az autómentes a Múzeum körút. Fotónkon az ELTE épületei láthatók, balra, a 4. szám alatt 1884-ben készült el Weber Antal épülete, középen és jobbra a 6-8. szám alatt 1882-ben Steindl Imre épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Múzeum körút az 1847-re elkészült Magyar Nemzeti Múzeum épületével, Pollack Mihály munkájával. Most ez az épület is zárva, de elmaradt a március 15-i ünnepség is a Múzeumkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Vásárcsarnok a Vámház körúton, Pecz Samu épülete 1897-ből. Egyedül itt volt egy kicsit több ember más helyszínekhez képest (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Duna-part, balra a Szabadság híd, jobbra a Corvinus Egyetem – az egyetem zárva, a sétány szinte teljesen kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ybl Miklós tervezte, 1874-ben elkészült egykori Fővámház, ma Corvinus Egyetem előtti sétányon senkivel sem találkoztunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2013-ban elkészült Bálna a ferencvárosi Duna-parton. Csend és nyugalom itt is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2016-ban felújított Nehru parton, amely a környéken élők kedvenc sétatere, csak néhány emberrel találkoztunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1995-ben átadott Rákóczi híd pesti hídfőjénél a jó idő ellenére sem üldögélt senki a padokon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A máskor nyüzsgő Boráros tér csendes, kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Keleti pályaudvar épülete, amely 1884-ben épült Rochlitz Gyula tervei szerint. Alig találkoztunk utazókkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Keleti aluljáróját talán még sosem láttuk ilyen üresnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Baross tér, a háttérben, középen Baross Gábor szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Baross Gábor szobra háttal áll a Keleti pályaudvar épületének. Az 1848-1892 között élt vasminiszter, aki mindig fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy tetteit a haza iránti szeretet vezérli, s aki a magyar ipar védelmében mintegy száz gyár és ötven szakiskola alapítását támogatta, a Baross téren álló, 8 méter magas kőtalapzatáról a Rákóczi útra tekint. Most az üres utcát szemléli, arra várva, hogy véget érjen ez a XXI. századi kórság, és újra visszatérjen az élet az általa nagyon szeretett Budapest gyönyörű utcáira, tereire.

A fotókat azért készítettük, hogy megmutassuk Olvasóinknak, milyen az üres város, és hogy dokumentáljuk a jövőnek: ilyen volt Budapest 2020 márciusában a koronavírus-járvány idején. Fotóriporterünk nem szállt fel tömegközlekedési eszközre, és távol tartotta magát attól a néhány embertől, aki az utcán sétált. Mi is arra kérjük Önöket: maradjanak otthon, az üres várost legfeljebb csak a képeken nézegessék.

Nyitókép: Teljesen üres a sétány a Duna-parton, a Corvinus Egyetem épülete előtt, a Szabadság hídtól délre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mivel 73 éves vagyok, nekem ez a nyugalmas Budapest a megszokottabb látvány.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó