Írta: Domonkos Csaba

2020. március 16. 10:00

Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem újkeletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.

Pestet és Budát, ahogy az országot is, sokszor pusztította járvány. A járványok terjedésének megállítására már több száz évvel ezelőtt is karanténokat, vesztegzárakat alkalmaznak. 

Az utazókra kötelező karanténokat – az ország határán – az 1744-es pestisjárvány után állították fel a betegség megállítására. Az országon belüli vagy akár a városokat is érintő karanténokat az 1830-1831-es első hazai kolerajárvány idején is alkalmazták.

A hajóhíd, valamint Pest és Buda korabeli látképe a Gellérthegyről 1819-ben (Petrich és Richter színezett rézkarca)

A kolera 1829-ben jelent meg Európában, elsősorban az észak-keleti területeken. Magyarországra is innen, Galíciából érkezett 1830-ban. A terjedését a hatóságok vesztegzárak felállításával próbálták megfékezni. Akkor, 1830 decemberében lezárták az északkeleti határokat, de sajnos e korlátozást túl korán, 3 hónap múlva feloldották, ami miatt a betegség be tudott törni az országba.

Az országon belül, a Felvidéken ezért újabb vesztegzárakat, blokádokat alakítottak ki. Ez a lakosságot súlyosan érintette. A levélküldeményeket megfüstöléssel próbálták fertőtleníteni, a gyanús települések felől érkező madarakat pedig megpróbálták lelőni. Az emberek a saját földjükre sem juthattak el, azaz a termést sem tudták helyenként betakarítani. (A korlátozások és az orosz agitáció, együtt a fertőtlenítésre használt, valójában inkább rosszullétet okozó anyagokkal, a kolerafelkelés kitöréséhez vezetett.)

Pest városa is megpróbált védekezni a járvány ellen. 1831. július 4-én a városba bevezető utakon állítottak fel karanténokat, majd pár nappal később, 1831. július 12-én Budára és Óbudára vezető utakat is lezárta.

A Szent Rókus Kórházat jelölték ki járványkórháznak az 1831-es koleramegbetegédek idején (A kép 1900-ban készült. Forrás: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.07.055)

A vesztegzárnál 20 napi várakozást írtak elő. Az árucsere csak kijelölt pontokon volt lehetséges, szigorú felügyelet alatt.

Ennek ellenére 1831. július 14-én, ahogy ezt a Magyar Kurir 1831. július 19-i száma írta, a kolera megjelent a városban:

„Pestről. Jul. 14-kén estve megbetegszik egy odavaló lakosnak kotsisa, ’s 15 dikén délelőtti 11-edfél órakor meghal, olly jelek között, mellyeket némelly Orvosok Cholera jeleinek tartottak, mások pedig a’ megholtnak halálát annak tulajdonították, hogy módnélkűl sok káposztát evett.

A’ ház, a’ meliyben lakott, a’ benne lévő 19 személyekkel tüstént bezáratott. Megvizsgáltatván a’ ház, más ember is jelentette magát abban, hogy beteg, és mindjárt orvoslás alá vétetett. (…) Így lévén a’ dolog, azonnal megtételtek a’ szükséges rendelések, és a’ Dunának jobb és bal partja között, a’ hídnak elszedetése által, minden közösülésnek vége szakasztatott.”

A várost felosztották körzetekre, mindegyikbe biztosokat neveztek ki, illetve körzetenként egy orvost és egy seborvost jelöltek ki. A védekezés vezetését Mednyánszky Alajos királyi biztosra bízták. Kormányzati rendeletre a törvénykezést felfüggesztették, a vásárok elmaradtak. A Magyar Tudományos Akadémia is elhalasztotta az augusztus 28-29-i ülését.

 

A királyi palota és a Gellérthegy a pesti oldalról egy 1825-ös rajzon (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A Szent Rókus Kórházban jelölték ki a járványkórházat, és emellett ideiglenes ellátóhelyeket is emeltek.

A lakosoknak védekezésül a hatóságok a gyakori tisztálkodást, a ruhák gyakori mosását ajánlották, ezen felül a tiszta levegőt és a kiadós alvást. Javasolták, hogy a lakásokat is tartsák tisztán, a szemetet azonnal dobják ki, és sűrűn szellőztessenek, a betegek pedig ne legyenek egy szobában az egészségesekkel. Az étkezés tekintetében könnyű ételeket javasoltak és tiszta vizet, bort csak mértékkel. Természetesen nem ismerték a kolera kórokózóját, de tapasztalati úton a különböző klóros vagy salértomos fertőtlenítést javasolták.

Valós gyógyszer nem volt, hiszen akkor még nem is lehetett, de az orvosok ajánlotta gyógymódok mellett számos szerencsevadász kínált drága csodaszereket is.

A kolera elvonultát hírül adó újság címlapja (Nemzeti Újság, 1831. szeptember 24.) 

A kolera és a zárlat hírére a lakosságon pánik tört ki a hajóhíd lezárásának másnapján, július 17-én. Az egyetemisták, akik a nyári szünetre a vesztegzár miatt nem hagyhatták el a várost, megrohanták a záróvonalat őrző katonákat, azzal fenyegetőztek, hogy felgyújtják a várost, ha nem engedik át őket. A katonaság csak a fegyvereik használatával, sőt ágyúk bevetésével tudták visszatartani a tömeget. A lövéseknek 7-10 halálos áldozata volt.

A kór egész nyáron tombolt a városban, volt olyan nap, hogy 130-an hunytak el, és csak szeptember 24-én írhatta a Nemzeti Újság rendkívüli száma:

„A’ Pesten uralkodott Epekórság nyavalya miatt eddig rettegő lakosok már könnyebben lélekzenek; a’ halovány ortzák pirosodni, a’ homályos szemek vidúlni, a’ bús ábrázatok felélledni kezdenek; a’ jó szomszédok szomszédjaikhoz közelítenek, a’hív barátok barátjaikat felkeresik, az igaz atyafiak attyokfiaikkal kezet fognak, a’ szerelmes szülők kedves magzatjaikkal öszve ölelkeznek”

Azaz a kolera elvonult, de maga után hagyott Pesten és Budán legalább 1700 elhunyt személyt.

Az országos vesztegzárakat 1831. október 3-án oldották fel. A betegség borzalmas pusztítást végzett, az országban 536 ezren fertőződtek meg, és a betegek fele nem élte túl a járványt.

Nyitókép: A kolerajárvány miatt a hajóhidat is lezárták 1831-ben. Carlo Pino Vasquez rajza már a járvány elvonulta után, 1837-ben készült (Forrás: Wikipedia) 

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt​


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó