Írta: Flier Gergely

2020. március 8. 09:00

Nőnap alkalmából bejártuk egész Budapestet, hogy felkeressük és fotókon megörökítsük a hölgyeket ábrázoló legszebb szobrokat. A női szépség csodája számtalan alkotáson megjelenik a fővárosban, tereken, parkokban, kertekben, fürdőkben, közintézmények díszes palotáin. Legyen szó erényről, művészetről, tudományról, évszakról vagy bármi másról, ami az életben szép és jó, ezeket az értékeket művészeink allegorikus nőalakok formájában fogalmazták meg. Sétáljanak velünk!

Budapest köztéri szobrászatának már a kezdeteinél ott találjuk a nőalakok szép szobrait. Az 1812-ben megnyílt Pesti Német Színház homlokzatán például hét múzsa alakja kapott helyet. Ezeknek a mészkőből készült szobroknak, melyek Josef Klieber, Franz Vogl és Friedrich Berringer alkotásai voltak, témaválasztásuk és megformálásuk egyaránt a klasszicizmus világlátását és így az antik szépségeszményt tükrözte.

Körülnézve Budapesten meglepve tapasztalhatjuk, hogy ez a görög antikvitáshoz visszanyúló szépségideál azóta is mennyi nőszobrunkat jellemzi. Ilyen az az 1871-ből származó alkotás is, mely a Ráth György Múzeum kertjében, a VI. kerületi Városligeti fasor 12. szám alatt található.

Nyár. Ismeretlen szobrászművész alkotása 1871-ből a Ráth György Múzeum kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A klasszikus görög jegyeket viselő, ismeretlen szobrásztól származó szobor a nyár allegorikus alakja. A többi évszak szobra is megtalálható a Múzeumnak helyet adó villa kertjében.

De a női szépség szoborábrázolásai stílusirányzatoktól függetlenül fontos szereplői Budapest közterületeinek. Fővárosunk fürdőiben, parkjaiban, kertjeiben éppúgy megtalálhatóak ezek a szobrok, mint jeles középületek vagy akár lakóházak homlokzatán. Nőnapi összeállításunkban valamennyi kategória közül válogattunk.

Egy nemes kor hírnökei: a budavári palota Oroszlános udvarának nőalakjai

 

A budavári palota Oroszlános udvarának erkélyét díszítő szobrok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budavári királyi palota épülete ma csak egészen kevés részletében felel meg az 1945 előtti pompás palotaépületnek. Ilyenek azok a díszes fülkékben álló nőalakok, melyek a Hauszmann Alajos által 1891-1905 között kialakított királyi palota egykori rengeteg szobra közül maradtak meg az Oroszlános udvaron.

Nőalak a budavári palota Oroszlános udvarának szoborfülkéjében, a háború után is megmaradt kevés alkotás egyike (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két szép szobor későbbi renoválás kisebb-nagyobb nyomait magán viseli ugyan, de nemességük, kecsességük a királyi palotához méltó. Ugyanitt az udvar másik oldalának magas erkélyét díszítő szobrok is nívós alkotások, azonban teljes egészében a palota modern kori átépítésének korából származnak, így némileg sematikus megformálásukkal sajnos nem közelítik meg a másik két szobor színvonalát.

Klasszikus szobrok az Akadémia székházának épületén

A Magyar Tudományos Akadémia székházának Friedrich August Stüler tervezte, 1862-1865 között állított épületét számos szobor díszíti, ezekből most négy nőalakot veszünk szemügyre, melyek az épület Duna-parti homlokzatán kaptak helyet, és egy-egy tudományterület, illetve művészet, a régészet, költészet, csillagászat és a politika megtestesítői.

Nőalakok a Magyar Tudományos Akadémia székháza épületének Duna felőli homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terrakotta szobrok eredetileg Emil Wolff, XIX. századi német szobrász és festőművész alkotásai alapján készültek Berlinben, onnan kerültek Pestre, az Akadémia épületének homlokzatára.

Wolff klasszikus szépségű szobrai a szentpétervári Ermitázstól a londoni Buckingham Palotáig sokfelé megtalálhatók Európában. A német szobrász és festő művészetét a neoklasszicizmus jegyében művelte. Az Akadémia épületének négy nőalakjából ma ezeket a jegyeket igazán csak kettő, a költészet és a politika alakja viseli magán: a politikát jelképező, fején koronát viselő alak méltóságteljes királynői póza és a költészet babérkoszorús fejű allegóriájának átszellemült alakja igazi remekművek.

A másik két szobor, a régészet és a csillagászat ugyan harmonizálnak velük, és a maguk nemében szintén szép alkotások, de nyilvánvalóan az eredeti szobrok után készült későbbi pótlások.

Méltóságteljes mozdulatlanság és sodró lendület: nőalakok a Pesti Vigadó épületén

A Pesti Vigadó Feszl Frigyes tervei alapján 1860-1865 között emelt pompás, historizáló épülete sem nélkülözheti homlokzatáról a szép nőalakokat. Természetesen a múzsák világa jelenik meg a művészetek otthonának épületén.

Szobrok a Pesti Vigadó épületének homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A központi rész hat szoboralakja a hangszeres zenét jelképezi, ezeken a szobrokon leginkább a méltóságteljesség a meghatározó, míg oldalt, a homlokzati oszlopok frízeinek dinamikus kompozíciójának sodró lendülete ragadja magával a szemlélőt.

A középen álló alakok eredetijei több szobrász (Brestyánszky Béla, Donáth Gyula, Mátrai Lajos György, Strobl Alajos, Szász Gyula, és Vasadi Ferenc) művei, a frízek pedig Alexy Károly alkotásai voltak, ma nagyrészt újrafaragott szobrok láthatók az épületen, hiszen a Vigadó épülete súlyosan megsérült a háborúban.

 Oszlopfríz a Pesti Vigadó épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szoborallegóriák nőalakjai a Kúria épületén

A Magyar Királyi Kúria Kossuth téri épülete, mely 1893–1896-ben épült Hauszmann Alajos tervei szerint (később a Néprajzi Múzeum otthona lett, de hamarosan visszakapja eredeti funkcióját), igen reprezentatív épület, diszkrét ünnepélyességével méltó az Országház szomszédságához. A jog otthonának épült, így szobordíszei elsősorban a méltóságot, állandóságot sugározzák.

 

Allegorikus nőalakok a Magyar Királyi Kúria épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület attikájának nőalakjai allegorikus szobrok, az allegóriák tárgyai, az építészet, a festőművészet, az irodalom, a színművészet, és a tengerészet itt mind-mind női alakban jelennek meg.

A szobrok Apáti Abt Sándor, Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Strohoffer Béla, és Tóth András szobrászművészek alkotásai, bár jelen formájukban későbbi újrafaragások, hiszen a történelem viszontagságai ezt az épületet sem kímélték.

A négy évszak szobrai a Várkert Bazár épületén

Tavasz, nyár, ősz tél. Az év négy évszaka jelenik meg azon a négy görögös szépségű nőalakon, melyek az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert bazár középső építményének, úgynevezett gloriettjének homlokzatán láthatók. A szobrok Huszár Adolf szobrászművész alkotásai.

A négy évszak szobrai a Várkert bazár épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A négy barátságos nőalakra egyszerűen jó érzés ránézni. Ha ilyen esztendő vár ránk, virágos-madárfüttyös tavasszal, bőséges termést hozó nyárral, gyümölcsöző, gazdag ősszel, az otthon melegét kínáló téllel, boldog embernek mondhatjuk magunkat.

A Műszaki Egyetem központi épületének bejárati szobrai

A fentiekből látjuk, valamirevaló budapesti közintézmény nem nélkülözheti az allegorikus nőszobrokat! A Műszaki Egyetem Hauszmann Alajos tervezte, 1909-ben átadott központi épületének főbejárata elé neves szobrászunk, Senyei Károly készítette el az egyetem eredeti négy karát, a építész, építő, vegyész, gépész karokat jelképező ülő nőalakokat, melyek alacsony elhelyezésükhöz mérten monumentális alkotások lettek.

A Műszaki Egyetem központi épületének bejárati szobrai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezek a szobrok, mint annyi más értékünk, Budapest második világháborús ostromának estek áldozatul. Pótlásukra csak a közelmúltban nyílt lehetőség, 2007-ben adták át az új szobrokat. A rekonstrukciók nagyon jól, az intézmény rangjához és Senyei Károly művészetéhez méltóan sikerültek. A négy ülő szobor nőies bája remekül megfér a műszaki tudományok komolyságával.

Szecessziós idill a Ligetben: Strobl Alajos Olvasó lányok című szobra a Városligetben

1933 eleje óta áll ez a remek bronzszobor a Városliget fái közt, idilli környezetben. Az eredetileg a Jókai-emlékmű mellékalakjainak készült szobor gipszmintáját Strobl Alajos hagyatékából vásárolta meg a főváros. Bronzba öntése után felmerült Liszt Ferenc téri felállítása, de ezt a döntéshozók elvetették, hiszen a szobor intimebb, meghittebb környezetbe kívánkozott.

Strobl Alajos: Olvasó lányok című szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Így került a Városligetbe, de nem oda, ahol napjainkban található, ide eredeti felállítási helyéről akkor helyezték át, mikor Pósa Lajos szobrát állították fel a közelében, s a jóval kisebb szobor emiatt ott már nem érvényesült megfelelően.

A két lányalak szobra igazi remekmű, szecessziós eleganciája, üdesége cseppet sem kopott meg az elmúlt csaknem kilenc évtized során.

Az Ifjúság kútja

A főváros a Műcsarnok 1925-1926. évi aktkiállításán vásárolta meg azt a márványszobrot, Horváth Géza alkotását, melyet az Ifjúság kútjának szoboralakjaként állítottak fel 1928 őszén a Városligetben. A posztamensül szolgáló kút Cserhalmi Jenő tervei alapján készült.

Az Ifjúság kútja a Városligetben, Horváth Géza alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szép arányú aktszobor nemes ábrázolása a női szépségnek.

A szobrot korábban többször megrongálták, mai állapota sem teljesen tökéletes, talán ráférne egy alapos tisztítás, hogy fehér márványának ragyogása újra az ifjúság szűzi tisztaságát sugározza.

Medgyessy Ferenc Táncosnője a Madách Imre téren

Medgyessy Ferenc Madách téri táncosnője az a fajta szobor, amely mellett, ha arra van dolgunk, esetleg naponta elmegyünk anélkül, hogy jobban megnéznénk, hiszen megszoktuk, hogy ott van, ott zöldellik megnyugtatóan a színház előtt. Aztán ha egyszer úgy alakul, hogy meglátjuk valahol a képét, nem értjük, mért nem fordítottunk eddig megfelelő figyelmet erre a nagyszerű alkotásra.

Medgyessy Ferenc: Táncosnő című szobra a Madách Imre téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vadsága, ősi, mezítláb járt tánca, fátyla alatt szemérmetlenül domborodó melle akár a bibliai Szalómét is eszünkbe juttathatná, ha nem lenne ez a táncoló nő minden ízében magyar: alakja a magyar falu ősi világát idézi meg itt, a nagyváros közepén. A szobor igazi ikonikus ábrázolás, melynek több változata található meg szerte az országban. A 1954-ben állított budapesti eredetileg a VII. kerületi Izabella (ma Hevesi Sándor) téren állt, innen a Kálvin térre helyezték át, 1982-ben került jelenlegi helyére, a Madách térre. Itt otthonra talált, remekül harmonizál modern környezetével.

Szemérmes akt az Erzsébet téri szállodaépületen

Az Adria Biztosító 1912-1913-ban Tőry Emil és Pogány Móricz tervei alapján épült V. kerületi, Erzsébet téri épülete a kommunista rendszerben a Budapesti Rendőr-főkapitányság sokak által rettegett fellegvára volt. Ma szálloda működik benne. Az épület homlokzatát eredetileg az első szint magasságában a különféle biztosítási területeket jelképező szobrok díszítették, melyek neves szobrászok, Ligeti Miklós és Telcs Ede alkotásai voltak.

Ezeknek a Budapest 1944-1945-ös ostroma során elpusztult alkotásoknak a pótlására akkor nyílt lehetőség, mikor az épületet a 2000-es évek elején szállodává alakították át.

Rétfalvi Sándor: Akt (A jégbiztosítás allegóriája) az Adria Biztosító egykori épületén, a mai Erzsébet téri szállodaépületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrokat az eredeti tematikának megfelelően Rétfalvi Sándor modern szellemben alkotta újra, sajátos, itt-ott finoman humoros attitűddel. A szobrászművész keze nyomán időtálló, a hely szellemével harmonizáló és a szobrászati hagyományokat tisztelő alkotások születtek, köztük az az aktszobor is, mely a jégbiztosítás egykori szoboralakját hivatott pótolni.

Kezével takarja meztelen testét, haját nyilván a hideg, jeges szél lobogtatja, arcán a zaklatottság tükröződik. Megrendítő alkotás, talán az épületen lévő szobrok egyik legszebbike.

Három remekmű a Széchenyi fürdőből

Horvay János, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászatunk géniuszai és a női szépség kiemelkedő szobrászművészei voltak.

Sidló Ferenc: Vénusz kútszobor a Széchenyi fürdő előcsarnokában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széchenyi Fürdő 1927-ben átadott, Francsek Imre által tervezett új épületrészének előcsarnokában találhatók Pásztor János és Sidló Ferenc kútszobrai, míg Horvay János alkotása a szabadtéri nagy medence mellett áll.

Pásztor János: Fürdőző nő című szobra a Széchenyi fürdő előcsarnokában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A három szobor egységes koncepció része, melynek fő „attrakciója” Horvay gyönyörű alkotása, a Habokból született Vénusz. Az előcsarnok két, önmagában is szemet gyönyörködtető szobra mintegy előkészíti a szemlélőt a szabadtéren álló központi alkotás látványára.

Horvay János: Habokból született Vénusz című szobra a Széchenyi fürdő nagy medencéje mellett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezzel végére értünk összeállításunknak, mely csak ízelítőt adhatott abból a gazdag szoboranyagból, mely a nők iránti szeretet és csodálat jele fővárosunkban.

Nyitókép: Allegorikus nőalak a Magyar Királyi Kúria épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó