2020. január 3. 10:00

Idén szeptemberben a Budapesten tartják meg az egyik legjelentősebb egyházi világeseményt, az olimpiákhoz hasonlóan négyévente megrendezett Eucharisztikus Kongresszust. Több százezer külföldi vendég érkezik egyszerre majd a rendezvényre, amely óriási lehetőség arra, hogy bemutassuk a főváros barátságos, emberközeli arcát, a korunkra jellemző tömegturizmusnál lényegesen mélyebb élményeket kínálva.

Írta: Bukovszki Péter

A kongresszus szó hallatán sokaknak egyfajta gyűlés juthat eszébe, ahol meghívott vendégek előadások hosszú sorozatát hallgatják végig, esetleg tanácskoznak valamilyen fontos kérdésről. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus azonban jóval több ennél: színes programsorozat, amelyet akár fesztiválnak is nevezhetnénk. Az eseménysorozat az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség ünneplése, amelyben a katolikusok hite szerint jelen van Jézus Krisztus (ezért kell letérdelni, ha belépünk egy katolikus templomba, hiszen őt magát üdvözöljük). 

Mindez az utolsó vacsora eseményeihez kötődik. Máté evangéliumának 26. fejezetében olvashatjuk: „Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!”. Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.”. Amikor tehát a szentmisén a hívek áldoznak, vagyis magukhoz veszik az ostyát, az a megtestesült Istennel, Krisztussal egyesíti őket, hiszen a katolikus felfogás szerint a misén az ostya és a bor titokzatos módon valóban átváltozik Krisztus testévé és vérévé. Ez az Eucharisztia titka. 

Már az első is népszerű volt

Az első Eucharisztikus Kongresszust 1881-ben tartották a franciaországi Lille városában, abból a célból, hogy – mint a magyar kongresszus honlapja írja – az Oltáriszentség tiszteletét egyesítsék nagy létszámú eseményekkel, s így tegyék érzékennyé az embereket az eucharisztikus „jelenlét" iránt, s egyúttal felmutassák a katolikusok számára, hogy milyen sokan vannak és milyen erősek. (A XIX. századi Franciaországban ugyanis a katolikus egyház és az állam viszonya finoman szólva sem volt felhőtlen, jelentős viszályok és ellentétek kísérték.)

Már az első kongresszusra is 9 országból érkeztek hívek, majd a mind népszerűbbé váló, napjainkban 4 évente megrendezett esemény az egyik legjelentősebb keresztény vallási programsorozattá vált, amelyre a világ számos országából több százezer hívő érkezik minden évben. 

Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus fő helyszínén, a Hősök terén felállított oltár baldachinja pontos mása volt a római Szent Péter-bazilikáénak (Fotó: Fortepan)

Ezért is volt óriási jelentősége annak, hogy 1938-ban, amikor Szent István halálának 900. évfordulójára emlékezett az ország, Budapest kapta meg a rendezés jogát. Arról, hogyan zajlott az akkori eseménysorozat, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Mi várható a 2020-as Eucharisztikus Kongresszustól? 

A 82 évvel ezelőtti kongresszus hatalmas esemény volt, a két világháború közti Magyarország legjelentősebb rendezvénye. Ehhez kapcsolódóan Budapesten számos utat rendbe hoztak, sok templomot felújítottak, díszkivilágítást kapott a Lánchíd és a Citadella, különleges virágágyak és más díszítések hirdették a kongresszust a város fontos terein. A százezer látogató számára vendég-, illetve zarándokszállásokat alakítottak ki, és a cserkészeket is mozgósították, hogy segítsenek eligazodni a fővárosba látogató vendégeknek. 

A 82 évvel ezelőtti kongresszusra fényruhába öltözött a város (Fotó: Fortepan)

A mostani kongresszust is sok előkészület kíséri. A Belvárosi Plébániatemplomban például a kongresszusig éjjel-nappal szentségimádást tartanak, vagyis oda most bárki betérhet, ha imádkozni akar, nem fog zárt kapukat találni. Az eseményt a kormány is több mint 20 milliárd forinttal támogatja, amiben benne van számos templom és egyházi használatú épület felújítása is.

A Magyar Közlöny tételesen felsorolva is sok budapesti templomot említ, ezek között szerepel az újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom műemlékvédelmi rekonstrukciója, a Batthyány tér szomszédságában lévő Szent Ferenc sebei templom felújítása, a Városmajori templomok örökségvédelmi felújítása, a józsefvárosi Szent József plébániatemplom örökségvédelmi fejlesztése, a Budapest XI. kerület, a gazdagréti Szent Angyalok plébániatemplom építésének befejezése, a Bakáts téri templom felújítása, az Üllői úti Örökimádás templom megújítása, az Egyetemi templom felújítása, a törökőri Kis Szent Teréz plébániatemplom felújítása, a középső-ferencvárosi Páli Szent Vince plébániatemplom felújítása, a rákoscsabai főplébánia és templom felújítása, templom felújítása a Budapest-Belvárosi Templomigazgatóság területén, a felsővízivárosi Szent Anna plébánia és templom felújítása (Batthyány tér), a tabáni Alexandriai Szent Katalin plébánia épületének felújítása, altemplom lejáró kialakítása, a Rákospalota MÁV-telepi Jézus Szíve templom belső felújítása.

Az Egyetemi templom felújítása is régóta váratott magára, ám idén nyáron végre elkezdődhetett (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ezeken kívül szerepel még a listában „lakótelepi templomok felújítása” az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egész területén, továbbá közösségi játszóterek, kollégiumok fejlesztése, katolikus táborhely kialakítása is. 

A föntieken túl támogatják még plébániák és közösségi épületek felújítását is, amelyek közül a Magyr Közlöny tételesen a Lágymányosi Szent Adalbert Plébánia közösségi tereinek fejlesztését, az Oltáriszentség plébánia felújítását (VI. kerület, Vörösmarty utca), a XII. kerületi, Apor Vilmos tér 9–11. szám alatti, felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánia közösségi házának befejezését, a Herminamezői Szentlélek plébánia felújítását és a krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia felújítását említi. 

Az Ybl Miklós által tervezett Szent István tér 15. földszinti részét Lajta Béla alakította át. Az épület főegyházmegyei központ lesz (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

Szerepel a listában egy igen különleges tétel is, mégpedig a Szent István tér 15-ös számú házának a megvásárlása. A Szent István-bazilika szomszédságában álló, 1869-re elkészült épületet eredetileg Ybl Miklós tervezte, majd a földszint egy részét Latja Béla alakította át 1907-ben. A házban a Közlöny szerint főegyházmegyei központot hoznak létre. 

További felújítások

A kongresszushoz kapcsolódó felújítások köre ennél is bővebb, hiszen számos templomot, plébániát és egyéb egyházi épületet pályázatokon nyert pénzből vagy önkormányzati támogatásból újítanak vagy újítottak fel közelmúltban. A munkák apropója sok esetben itt is az, hogy az épület megfelelő állapotba kerülhessen az Eucharisztikus Világkongresszus idejére. 

A Bethlen Gábor Alapkezelő egyházi épített örökség védelmével kapcsolatos 2019-es pályázatán például más (református, evangélikus, izraelita) közösségek mellett sok katolikus plébánia is nyert pénzt. Az Országúti Szent István Első Vértanú Plébánia (Margit körúti ferencesek) templomvilágításra, az Újpesti Egek Királynéja Főplébánia a nagytemplom ólomüveg ablakaira, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épületfelújításra, a VIII. kerületi Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Templom főkupolája vörösréz fedésének cseréjére, a Regnum Marianum templom tetőfelújítására, a Budai Szent Imre Plébánia az épület statikai megerősítésére, a Baross Gábor-telepi Plébánia villámhárítóra, a Pesterzsébeti Görög Katolikus Egyházközség pedig a közösségi terem felújítására nyert több millió forintos támogatást. 

Szentmise a Kossuth téren és a Hősök terén, rendezvények a Hungexpón

Már a kapcsolódó felújításokból is kitűnik, milyen nagyszabású eseménysorozatnak nézünk elébe. Az egyhetes (szeptember 13-tól 20-ig tartó) budapesti Eucharisztikus Kongresszus alatt rengeteg programból válogathatnak majd az érdeklődők. A nyitómise a Puskás Arénában lesz, amelyen számos fiatal elsőáldozó vesz részt és amelyet a pápai legátus, vagyis a szentatya személyes megbízottja celebrál majd. A szervezők meghívták Ferenc pápát is, de az egyházfő részvétele az eseményen egyáltalán nem tekinthető automatikusnak, az előző, Fülöp-szigeteki Eucharisztikus Kongresszuson sem volt jelen. 

Molinó az óbudai Szent Péter és Pál templom tornyán. Városszerte egyre több helyen találkozhatunk az Eucharisztikus Kongresszus plaktjaival (Fotó: iec2020.hu)

A kongresszus programfolyamát a szentmisék fogják keretbe: a Puskás Arénában megrendezett óriásmisét követően minden nap rendeznek majd szentmisét, szeptember 16-án például görögkatolikus liturgián vehetnek majd részt a hívek a Szent István-bazilikában, 19-én a Kossuth téren, az ünnepi zárómise pedig 20-án a Hősök terén lesz. Az Országház előtt a tervek szerint a Szent Koronát és a Szent Jobbot is kiállítják. 

Minden nap számos érdekes program várja majd a vendégeket, akik szeptember 14-18. között a Hungexpo területén különböző előadásokon (tanúságtételek, katekézisek) és munkacsoportos beszélgetéseken vehetnek majd részt. Az előadók között szerepel Böjte Csaba testvér és több más atya is Ukrajnától a Távol-Keletig számos országból. 

A zenei előadók közül szeptember 14-én a Csík Zenekar lép fel a Müpában, 18-án a Papp László Sportarénában pedig Ákos. A kongresszushoz kapcsolódnak majd a héten folyamatosan zajló Ars Sacra fesztivál programjai és a Műcsarnok kiállításai is. 18-án rendezik meg szintén a Papp László arénában a fiataloknak szóló Forráspont rendezvényt, amely az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert, 2019-ben például fellépett rajta az olasz The Voice győztese, Cristina orsolyita nővér, de a hazai stand-up comedy egyik legnépszerűbb arca, Kovács András Péter is. 

Az Eucharisztikus Kongresszus az idők során olyan nagyszabású világeseménnyé vált, amelyen a hívők és a hit iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják az őket érdeklő, lelküket megérintő programokat, ráadásul a különféle pletykák és középkorból eredeztethető hiedelmek helyett megismerhetik a katolikus egyház valódi, mai arcát. Olyan rendezvény ez, amely alatt Budapestre figyel majd az egész hívő világ, sokan kifejezetten ezért látogatnak majd el hozzánk. Ez óriási lehetőség arra, hogy bemutassuk fővárosunk barátságos, emberközeli, segítőkész, keresztényi arcát, amely a korunkra jellemző tömegturizmusnál lényegesen mélyebb élményeket kínál. 

Nyitókép: A pesti oldal legrégebbi temploma, a Belvárosi Plébániatemplom, amelyben folyamatos szentségimádást tartanak az Eucharisztikus Kongresszusra készülve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nagyon szép a sok felújítás, de a Szent István Bazilika előtti téren lévő ronda 60-as években épült banképület lebontása, és a helyén az eredeti eklektikus épület helyreállítása most sincs a tervekben. A Szent István tér a bazilikával együtt nagyon szépen megújult az elmúlt években, kivéve az említett banképület, amely lerontja a tér látványát. Ideje lenne már, hogy a Kossuth téri metróállomás fölötti épülethez hasonlóan oldódna meg ez a probléma is.


Szép estét fel tehetek egy kérdést?


A képen látható Lánchíd világítás nem új számomra. Apám sokat fotózott a 30-as évek végén. Szerinte szebb volt Budapest a régi Erzsébet híddal, az ép palotával, mint ma. Egyedülálló volt az akkori Duna parti szállodasor, ma sehol sincs ilyen a világon. Ráadásul a képeken látni az egykori lerombolt palotákat, pl. Haas palota a Vörösmarty téren ott ahol ma egy francia tervezésű majomketrec áll.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó