2019. december 20. 09:00

A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nem csak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

Írta: F. Nagy Veronika

Gróf Széchenyi István és Seilern Crescence másodszülött fia 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. A kis Ödön „rakoncátlan” gyermek volt, nevelői nem voltak könnyű helyzetben. A nehézségek ellenére kitűnően megtanult franciául, németül, angolul, olaszul, később törökül, emellett ismerte a latin és a görög nyelvet.

Széchenyi Ödön, 1860-as évek (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Pestre 1860-ban, 21 éves korában került és rögtön bekapcsolódott a közéletbe különböző egyesületek és társulatok – mint az Első Magyar Utazási Társaság, a Buda-Pesti Hajós Egylet és az Országos Magyar Kertészeti Társulat – tagjaként, vezetőjeként.

Részt vett 1867-ben a későbbi MÁVAG gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt., 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapításában. Kezdeményezésére épült meg 1868 és 1870 között a Budavári sikló, és az ötlete nyomán valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút 1873-ban.

Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan köthetné össze vízi úton Európát az Atlanti-óceánnal és a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel. Kísérlete sikerrel járt, és 1867 tavaszán a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül érkezett meg Párizsba saját tervezésű gőzösén. Vállalkozásáért III. Napóleon császár becsületrenddel tüntette ki, a Hableány nevű hajója pedig a párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett.

A fővárosi tűzoltóság megszervezése

Az első meghatározó élmény, amely figyelmét a szervezett tűzoltás gondolata felé fordította, 1860-ban érte. Szeptember 2-án Nagycenken és Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki, amelyben több ház elpusztult. Széchenyi Ödön mindkét helyszínen jelen volt és segített, ahogy tudott. A másik meghatározó élménye, amely után már a tettek következtek, az 1862-es londoni világkiállítás volt, amelyen Magyarországot kormánybiztosként képviselte.

Itt megismerkedett a szervezett városi tűzoltósággal, a „Fire Brigade”-dal és szolgálatra is jelentkezett a parancsnoknál, Shaw Eyre Massey-nál, hogy gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhasson. Lelkesen figyelt és tanult, minden munkát elvégzett, amivel megbízták, ha kellett takarított is, amivel kivívta az egész gárda elismerését.

Fölszerelt vízkocsi a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

Hazafelé Németországban és Franciaországban is tanulmányozta a helyi tűzvédelmi sajátosságokat. A külföldi tanulmányút tapasztalatait látva egyértelmű lett számára, hogy Pestnek szüksége van szervezett tűzoltóság felállítására. Tervezetet állított össze, szervező biztosságot alakított, támogatókat keresett. Elszánt munkája eredményeként 1863-ban megalakult a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet.

A nagyközönség megnyerésére sikeres bemutatókat tartottak kézi tűzoltó készülékekkel. Az 1869. októberi közgyűlésre már egyenruhájuk is volt az önkéntes tűzoltóknak, és megszületett a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet tűzoltó osztályának alapszabálya is. Kérvényezték Pest városától a tűzőrségi épület helyének kijelölését és a terület átengedését, gyakorlómesteri állást rendszeresítettek és a Széchenyi Ödön által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést.

Tűzoltó mozdony-fecskendő a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

Bár az önkéntes tűzoltóság megszervezése mellett szállt síkra, hamar be kellett látnia, hogy ez nem lesz fenntartható, az egyedül nem lesz képes ellátni az állandó tűzőri feladatokat. Így már 1869-ben javasolta a fizetett városi tűzoltóság felállítását.

A városi tanács egyhangú támogatásával 1870. február 1-jén megalakult a fővárosi hivatásos tűzoltóság 12 fővel. Elhelyezést az Eskü (ma Március 15.) téri épületben kapott, a főparancsnok Széchenyi Ödön lett (az önkéntesnek választott, a hivatásosnak a város által kinevezett vezetője volt).

Borsos József fényképe Széchenyi Ödönről tűzoltó egyenruhában, 1875 előtt (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)
 

A belvárosi plébánia-épület, benne a központi tűzőrség az Eskü (ma Március 15.) téren. A háztömb helyén ma az Erzsébet híd pesti hídfője van. Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.025)

A soproni önkéntes tűzoltók kezdeményezésére Pesten 1870. december 5-én megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének is megválasztották. Széchenyi az első gőzfecskendőt Angliából hozatta saját költségén, a Shand-Mason gyári szerkezetet 1872 decemberében mutatták be a pesti Duna-parton, a belvárosi plébániatemplom előtti térségen (a mai Erzsébet híd tövében).

A Buda Pesti Önkéntes Tűzoltó Egylet bemutatója az Eskü (ma Március 15.) téri Nagyboldogasszony Főplébánia-templom előtt, 1880 körül. Klösz György felvétele. (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.018)

De maga is tervezett „őrségi fecskendőt”, amely egy négykerekű, lófogatos kocsira szerelt 500 literes víztartály és mögötte egy szánmozdony fecskendő volt. Ez utóbbit oltáskor leemelték a kocsiról, és a tömlőket összekötötték a tartállyal. Később módosította a berendezést és a fecskendő forgatható talpon a kocsin maradt.

Széchenyi Ödön szabadalmazott fecskendője (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)

1871 szeptemberében nagyszabású négynapos díszgyakorlatot tartottak, az első tűzoltó-szövetségi ünnepélyt az Újépület udvarán, amelyet az osztrák császár is meglátogatott. A bemutatóra fából építettek egy háromemeletes „mászóházat”, ahol szemléltették a létrahágást, a házmászást és a tűzoltást is. A rendezvényen a pesti és vidéki egyletek mellett külföldi tűzoltó gárdák is felvonultak.

Az országos tűzoltó ünnepély 1871-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)
 

Rajz a Vasárnapi Ujságban a magyarországi tűzoltók országos ünnepélyéről, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

A díszbemutatót egy sajnálatos esemény előzte meg, amely bizonyságát adta, milyen nagy szükség is van Pesten a szervezett tűzoltásra. 1871. szeptember 13-án ugyanis kigyulladt a Nemzeti Színház díszletraktára. A legnagyobb erőfeszítések révén – több tűzoltó is megsérült az oltás során – sikerült megmenteni az épületet. A színészek hálaelőadást tartottak, és a bevétel nagy részét átadták a tűzoltóságnak, a császár pedig Széchenyi Ödön grófot elismerésül a Lipót-rend kis keresztjével tüntette ki.

A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871. szeptember (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)

A török tűzoltóság megszervezése

II. Abdul Aziz török szultántól 1874-ben kapott hivatalos felkérést a konstantinápolyi (ma Isztambul) tűzoltóság megszervezésére. Széchenyi Ödön hamar megtanult törökül, megismerte a keleti viszonyokat és aránylag rövid idő alatt megszervezte az első török tűzoltó zászlóaljat.

A konstantinápolyi első tűzoltó zászlóalj gyakorlata, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)

Eredetileg egy évet szánt arra, hogy 1500 emberrel létrehozzon egy tűzoltóezredet, majd vissza akart térni hazájába, de Abdul Hamid szultán 1878-ban ezredessé nevezte ki, és további szervezési feladatokkal bízta meg.

Széchenyi Ödön pasa és a konstantinápolyi tűzoltó ezred tisztikara, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)

Az elhúzódó munka miatt – melynek során tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret is építtetett – végül Konstantinápolyban maradt. Munkájára szükség is volt, mert többször kellett a városnak komoly tűzvészekkel megküzdenie, és a tűzoltóságot is folyamatosan fejleszteni kellett. A szultán munkája elismeréseként 1880-ban pasává nevezte ki a magyar grófot (anélkül, hogy az iszlám vallásra át kellett volna térnie), 1899-ben pedig, 25 éves konstantinápolyi szolgálatának jutalmául megkapta az Osmaniye rend nagyszalagját.

Széchenyi Ödön, mint pasa (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1892. július 17./Arcanum)

Tűzoltók a légszeszgyárban, háttérben a Fiumei út 12. és 14. számú házak, 1910 (Fotó: Fortepan)

Széchenyi Ödön 1922. március 24-én, nyolcvankét éves korában hunyt el Törökországban. Temetése végrendelkezése szerint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben. A Feriköy temetőben helyezték örök nyugalomra. Az isztambuli Tűzoltó Múzeum 1998 óta viseli nevét.

Nyitókép: Fővárosi tűzoltók gyakorlata 1872-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó