2019. november 22. 10:00

Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

Írta: Bukovszki Péter

Ezentúl meglepetés érheti a látogatót, ha megszokásból az eddigi bejáraton közelítené meg a Budapesti Történeti Múzeumot. Az Oroszlános kapuval szemközt nyíló, Senyei Károly Háború és Béke című szobrai által közrefogott átjárót ugyanis lezárták, üvegajtaján pedig felirat közli a vendégekkel, hogy a BTM Vármúzeum ideiglenes főbejárata az eddigitől balra, az Oroszlános udvar sarkában található meg. 

A BTM régi bejárata Senyei Károly Háború és Béke című szobraival (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A múzeum új, ideigenes bejárata a régitől balra, ugyancsak az Oroszlános udvaron (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bár a táblácskán olvasható „átalakítás miatt” felirat sok mindent jelenthetne, a palota sorsát nyomon követők már tudhatják, hogy a tényleges ok a Szent István-terem rekonstrukciója. Az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott egykori helyiség ugyanis éppen ott, a palota déli összekötőszárnyának emeletén található. 

Noha a Szent István-terem újraépítése kapcsán sokan általában csak belső átalakításra gondolnak, a munkák nagyságrendjére jellemző, hogy az érintett déli összekötő épületszakaszon a palota külső falát is át kell majd építeni, azt ugyanis a háború utáni újjáépítéskor nem ugyanolyan formában rekonstruálták, ahogyan eredetileg állt, így ennek áthelyezése nélkül a belső terek visszaállítására nem lenne lehetőség. 

A Szent István-termet magába foglaló déli összekötőszárny külső falát is át kell alakítani (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)


Az archív képen látszik, hogy az érintett falszakasz mennyire másként mutatott eredetileg (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

A PestBuda információi szerint a felújítás jóval teljes körűbb lesz annál, mint amit eddig sejteni lehetett. Mert bár a Nemzeti Hauszmann Programban régóta szerepel a Szent István-terem újjáépítése, az ahhoz kapcsolódó termek rekonstruálásáról mindezidáig nem volt szó. Kiderült azonban, hogy most nemcsak a Szent István-terem, hanem az ahhoz vezető termek, sőt, az épületrész földszintje is újjáépülhet. A földszinti rész eredeti állapotba történő rekonstrukciója eddig azért nem szerepelt az elképzelések között, mert nem maradt fenn elég dokumentum és fénykép arról, hogyan is festett eredetileg. Az elmúlt időszak kutatásainak eredményei azonban már lehetővé teszik, hogy ezen a helyen is a Hauszmann-féle kialakításhoz nyúljanak vissza, ami jelentős változás lesz a jelenlegi modernista, 1970-es évekből megmaradt stílushoz képest. 

A falkutatás során az épületrész több pontján is fontos részletekre bukkantak: az emeleten, a Szent István-terem egykori folyosóján előkerült egy teljes párkánytagozat frízsorral, a második emeleten pedig barokk ablakot rejtett a fal. Ezek a felfedezések nagymértékben hozzájárulnak majd a helyiségek autentikus helyreállításához. 

A Szent István-terem részlete Divald Károly fotográfiáján (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A palota Hauszmann-féle bővítésének idején kialakított Szent István-terem az új királyi rezidencia egyik legszebb helyiségének számított. Bár nem volt túlságosan nagy (hossza 12 méter, szélessége 65 méter, magassága, 5,5 méter), belső díszein olyan művészek dolgoztak, mint a kandallót tervező Zsolnay Vilmos (és az azt építő két fiatal művész, Darilek Henrik és Nikelszky Géza), a fafaragásokat készítő Thék Endre, az Árpád-ház kiemelkedő személyiségeinek egész alakos portréit és Szent István életének két jelenetét megfestő Roskovics Ignác, vagy a kandalló párkányán elhelyezett Szent István-szobrot alkotó Stróbl Alajos. 


A terem részlete a Zsolnay-kandallóval, rajta Stróbl Alajos Szent István-büsztjével (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A terem és környezetének rekonstrukciója új minőséget hozhat az egész palota életébe, és kiválóan megmutathatja, milyen gyönyörű eredménnyel zárult egykor az a gigászi feladat, amelyet a királyi lakhely bővítése és átépítése jelentett és amelyen a korabeli magyar alkotók színe-java bizonyította, hogy tudása a világ bármely kastélyánál megállta volna a helyét. 

Nyitókép: a Szent István-terem részlete korabeli képeslapon

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Végre elkezdődik a palota egyes részeinek rekonstrukciója a Szent István teremmel.
A Magyar Nemzet minapi cikke több évtizedes munkáról ír. Csak győzzük kivárni!
Úgy tűnik először a kapcsolódó épületek rekonstrukciója indul be (Főőrség, Lovarda, Honvéd Főparancsnokság, József Főhercegi palota, ill. a várnegyedben lévő épületek, mint volt Pénzügyminisztérium, Külügyminisztérium.


Aki ebben a témában mélyebbre is kíván ásni, érdeklik a publikus részletek, annak alkalma nyílik meghallgatni rzzrl kapcsolatos falkutatások, restaurátori, művészettörténész és építész előadásában a legutóbbi feltárt építéstörténeti újdonságokat jövő hétfőn, 2019. november 25-én, 18:00-kor a FUGA építészeti kiállítóhelyen. Az esemény meghívója: http://epuletkutatas.blogspot...


Mindenki tudja, hogy az egész restaurálása lehetetlen. Rákosiék teljesen elpusztították azt amit a bombák nem. Szinte mindent átépítettek, holott 80% teljesen menthető lett volna.


A budai vár egy álbarokk XIX.szdi giccsparádé, Hauszmann legrosszabb alkotása. Ezt ebben a formában visszaállítani ízlésficam


Ízlésficam?
A lecsupaszított, díszeitől megfosztott szoc-reál épület, bezzeg szép?
Mindent el kell pusztítani ami míves, ami az eklektikus Budapestet csodálatos várossá tette.
Már megint meg akarják mondani nekünk mucsaiaknak a jóízlés kizárólagos letéteményesei, hogy mi a szép, mi a csúnya, mit kell szeretni, mit kell utálni. (Nemzeti Színház szindróma)
Ízlésekről nem lehet vitatkozni, de legalább ne minősítsük egymást!

Válaszok:

Örülök, hogy a Nemzeti Színház téma felmerült. A mostani, Duna parti színház szerintem ronda. Azonkivül nincsen jó helyen. A Liget sarkában inkább el tudtam volna képzelni, mint a sok hülye múzeumot.


"Sok hülye múzeum"
Érdekes megállapítás, a múzeumokról, le kéne bontani az összest...Így biztosan nem fárasztaná az embereket a sok hülye kép nézegetése.
"A Nemzeti Színház ronda és rossz helyen van"
A MÜPA szép és jó helyen van?



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó