2019. november 13. 11:00

A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nem csak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est-lapok illusztrátoraiig.

Írta: Millisits Máté

A New York-palota és a benne található kávéház a világvárossá váló Budapest jelképértékű épülete, amelyet a New York Életbiztosító Társaság építtetett. A társaság, a XIX. század végén a világ egyik legjelentősebb biztosítóintézete volt, amely Európa több fővárosában rendelkezett önálló székházzal.

A New York-palota főhomlokzata, földszintjén a kávéházzal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar főváros dualizmus kori városképének kialakulását jelentős mértékben meghatározták a bank- és biztosítótársaságok székházai. A korabeli biztosítóépítészet gyakorlata szerint az intézetek saját irodáikat a legelőkelőbbnek számító első emeleten helyezték el, a földszinten üzletek és kávéházak kaptak helyet, a második és felette lévő emeleteken lakásokat alakítottak ki.

A New York-palota és környéke, Erdélyi Mór felvétele, 1900-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A New York Kávéház 1900-ban (Fotó: Fortepan)

A biztosítóintézetek székházuk homlokzatán látványos, emeletszinteket átfogó féloszlopokat, tetődíszként obeliszkeket, mitológiai hátterű szobrászati elemeket alkalmaztak.

A New York-palota főbejáratát őrző atlaszfigurák (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet körút és a Dohány utca által meghatározott sarokkialakítás záródíszítménye,sason ülő, fáklyát tartó nőalak​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York Életbiztosító Társaság budapesti központját az 1892 és 1894 közötti években Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, műegyetemi tanár tervei szerint valósította meg az Erzsébet körút–Dohány utca–Miksa (mai nevén Osváth) utca által határolt, szabálytalan formájú telken.

A tervezésnél a Hauszmann irodájában dolgozó Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) építészek működtek közre. A kivitelezési munkálatokat Pucher József (1835-1904) irányította.

A felépült palota az érett historizmus stílusjegyeit mutatja. A körúti főhomlokzatán a tervező olyan építészeti megoldásokat alkalmazott, amelyekkel a monumentalitás érzése mellett figyelemfelkeltő hatást is gyakorolt; a főbejárat által meghatározott tengely negyedik emeleti szintjén óraszerkezetet, afölé magas tornyot helyezett.

Óraszerkezet a negyedik emelet szintjén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Főhomlokzati díszítőelem, az épület átadásának évszámával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York-palotán az obeliszkeket bronzba öntött sas madarak koronázzák, amelyek az Amerikai Egyesült Államok címerállataira utalnak. A homlokzaton elhelyezett plasztikai munkák Senyei Károly (1854-1919), Köllő Miklós (1861-1900) és Szabó Antal (1853-1939) szobrászművészek alkotásai.

A New York-palota főhomlokzati tornyát díszítő záróelem (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dohány utca és az Erzsébet körút által meghatározott sarokkialakítás oromzati záróeleme a jobb kezében fáklyát tartó, sason ülő nőalak, a New York városában 1886-ban felavatott Szabadság-szoborra utal. A New York-palota földszinti részénének kávéházi szakaszán, mindkét utcai homlokzaton lámpát tartó szárnyas, patás, kecskeszakállt viselő, homlokukon szarvakkal ellátott lények, az „El Asmodáj” alakok találhatóak, akik a kávé és a gondolkodás világának „szemtanúi".

Lámpát tartó „El Asmodáj” alak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építtető már a tervpályázat kiírásakor kikötötte, hogy a földszinten kávéházat kell kialakítani. A kávéház vendégfogadó tereiben a márvány és a stukkó mellett nagy szerepet kapott a bronz használata. A mennyezetet Magyar Mannheimer Gusztáv (1859-1937) és Eisenhut Ferenc (1857-1903) festményei díszítik, amelyek egy részén visszaköszönnek az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődő jelképek.

A New York Kávéház bejárata feletti mennyezetkép az Amerikai Egyesült Államokra utaló jelképekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső tér különleges kialakítását adja, a földszint sarkait záró karzatok és a mélyvíznek nevezett, félszinttel lentebb fekvő helység, amelyet az első évtizedekben billiárdszobaként használtak. A sarokbejáratot, a körúti szárny végét és a mélyvíz lejáratát csavart oszlopos hármas kapuzatok teszik ünnepélyessé.

Csavart törzsű oszlopok a „mélyvízbe” levezető lépcső két oldalán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kávéház belső tereinek megformálása a fényűző főúri paloták XVIII. századi világát idézi. Vadas Ferenc (1958-2010) művészettörténész, az épület történetének kutatója, az alábbi szavakkal értékelte a belső tereket:

„...a kávéházi művészet itt jutott el a palotaépítészet igényességének és minőségének színvonalára, megalkotva a historizmus legértékesebb belsőépítészeti együttesét a vendéglátás terén, a kávéház-palotát.”

A kávéházi rész első bérlő-üzemeltetője Steuer Sándor számítása, hogy az exkluzív kávézó lesz a vagyonos réteg törzshelye, nem vált be. A New York Kávéház megnyitása után egy évtizeddel üzemeltetőt cserélt. Az új vezetők, a Harsányi fivérek lettek az új vendégkör megtalálói.

A kávéház impozáns belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Harsányiék megfigyelték, hogy sok, kevés jövedelemmel rendelkező művész nem egyszerűen egy kávé elfogyasztásáért tér be egy-egy ilyen vendéglátóhelyre, hanem olyan „élettért” keres, ahol akár fél napot is eltölthet. Így a kávéház egyszerre vált a kávé elfogyasztása mellett, az étkezés, a szórakozás és a munka helyszínévé is. A Harsányi testvérpár 1913-ban a Bánó és Szabó cégnek adta el a kávéház üzemeltetési jogát.

A kávéház a kávé elfogyasztása mellett az étkezés, a szórakozás és a munka helyszínévé is vált (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Herman Lipót (1884-1972) festőművész 1958-ban megjelent „A művészasztal” című könyvében az alábbi szavakkal emlékezett meg a kávéházról: „A New York művészasztala, ... nem is második, hanem első otthonunk volt. Az írók, színészek s egyéb válogatott cigánylegények asztalai mellett... a fiatal festők, szobrászok s kezdő irodalmárok asztala is szépen meghúzódott. Már itt is érvényesült az az elv, hogy könnyebb szerény polgárembernek a Dzsentri vagy Nemzeti Kaszinóba bejutni, mint a kávéházban a fiókasztaltól a „fejesekhez”, ahová Ambrus Zoltán, Kiss József, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza járt.”

Molnár Ferenc asztala (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York Életbiztosító Társaság 1918-ban a székházát eladta az Est Lapok cégnek. Az épület az 1950-ben végrehajtott államosításig több alkalommal is tulajdonost váltott.

A kávéházat 1921-tól 1936-ig Tarján Vilmos (1881-1947) újságíró vezette, aki az arisztokrata vendégkör igényeinek is meg akart felelni, az éttermi szolgáltatás mellett, zenés műsorokkal nyújtott szórakozási lehetőséget.

A kávéház belső tereinek megformálása a fényűző főúri paloták XVIII. századi világát idézi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháború éveiben a kávéházi vendégkör megcsappant, a front közeledtével a kávéházat bezárták. Az épület a főváros ostroma során megsérült, nagyméretű ablakai betörtek, a berendezését kifosztották.

Új korszakot jelentett a vendéglátóhely életében, hogy 1954-re az épületet felújították és az egykori New York Kávéház Hungária néven nyílt újra.

Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, színpadi szerző a következő szavakkal köszöntötte az új kávéházat : „A régi Newyork meghalt, elmúlt. Helyén ma szép, új kávéház nyílik meg: a Hungária. Élni és virulni akar új világunkban. Sok szerencsét kívánok hozzá. Itt-ott megőrzött valamit a régi Newyork díszeiből, ezeket talán kiegészíthetnénk a múltra emlékeztető egy-két képpel vagy szobrocskával is a magamfajta elaggott törzsvendégek számára.”

A szálloda királynői lakosztálya (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rendszerváltás után a kávéház visszakapta a régi nevét, majd az 1990-es évek bizonytalanságai után, a 2000-es évek elején végrehajtott, az egész palotára kiterjedő műemléki rekonstrukció után újra a régi fényében ragyognak a kávéház termei. A New York-palota emeleti helységeiben szállodai szobákat alakítottak ki. A múlt értékeit messzemenőleg figyelembe vevő helyreállítást 2007-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el.

A 2000-es évek elején az egész palotára kiterjedő műemléki rekonstrukciót hajtottak végre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső udvar fölé üvegtetőt építettek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Az U City Guides internetes utazási kalauz rangsort készített 2011-ben, a New York Kávéház a Világ Legszebb Kávéháza címet nyerte el.

Nyitókép: A New York kávéház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csodálatos az épület kívül, belül.
Jó ötlet volt a szállodává alakítás, mert így a műemléki rekonstrukció is megvalósult és fenntartható az épület a későbbiekben is.
Ez történt a Gresham palotával, a Párisi udvarral és a Klotild palotákkal is. Bár ez utóbbiak közül a korábban felújított palotát a tulajdonos egy éve eladta, most éppen üresen áll. Ideje lenne már ismét beüzemelni!

Válaszok:

https://www.portfolio.hu/ingat..

https://cdn.portfolio.hu/artic..

Eszerint 2020 ben ujrányitás várható. Valaki tud erröl valamit?


Igen a linken elérhető felsorolásban szerepel a Matild palota, amit most építenek és szerepel a Klotild palota újranyitás 2020-ban.
Jó lenne minél hamarabb, mielőtt lerobban.


A Vasudvarral is kezdeni kellene valamit a Váci utcában. Nekem tetszik a Belváros új képe.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó