2019. október 31. 16:26

Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.

Írta: pestbuda.hu

A most újraalkotott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, – Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében ledöntötték.

Hungária szobra alatt olvasható felirat: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”  (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti Vértanúk Emlékműve képeslapon 1938-ban. A Parlament felé néző oldalon a Magyarországot megszemélyesítő Hungária alakja, fején a magyar Szent Koronával, háttérben a Vecsey utca (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A talapzaton álló pillér két oldalán látható az emlékmű két szobra, a Hungária női, és a sárkánnyal küzdő férfi alakja. Talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”  

Tetején egy honfoglaláskori motívumokkal díszített kőkoporsó helyezkedik el. Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is. A neveket még nem vésték fel az új emlékműre.

A sárkánnyal küzdő férfi alakja​ (Fotó: pestbuda.hu)

A sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt a következő felirat áll, ami eltér az eredeti felirattól: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”

A szobor talapzatának felirata (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti Vértanúk Emlékműve a második világháborút követő politikai fordulat után az emlékezetrombolás áldozata lett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén eltávolításáról döntött és az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztította.

Egy előre megszervezett és kitervelt akcióval ledöntötték az alakokat, szétverték a talapzatot. A Nemzeti Vértanúk Emlékműve teljes egészében megsemmisült, egykori létét több évtizedes csend vette körül.

A Vértanúk tere, háttérben a Parlament (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti Vértanúk Emlékműve 1934-ben, háttérben a Parlament (Fotó: Fortepan)

A teret később átalakították, egy vízmedencét helyeztek el szökőkúttal és új nevet is kapott, 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét.

A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronz szerkezet építettek, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án. 2018. december 28-án vitték elvitték szobrot, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel.

Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, hogy a következő évben megkezdődhessen az az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása.

Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte.

Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek.

Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.

Nyitókép: A Nemzeti Vértanúk Emlékműve (Fotó: pestbuda.hu)

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Végre ismét áll a kommunisták által meggyilkolt áldozatok emlékműve. Budapesten eddig nem volt még ilyen alkotás, az 56-os emlékműveket kivéve.
Ezen a téren esztétikailag is jól mutat, arányaiban, formájában jól illeszkedik a térhez, nem úgy mint a helyén állt Nagy Imre szobor. Ez utóbbi is, a jászai Mari téren a tágasabb térben közel a Dunához sokkal jobban érvényesül.

Válaszok:

Mennyivel szebb ez a szobor, mint a Dunába pisáláshoz készülődő, hazug Nagy Imre szobra volt.


A Nagy Imre szobornak nem a Duna partján, hanem a Duna fenekén van a helye. Alapszabály kellene legyen: fasisztának és kommunistának nem állítunk szobrot!


Valami fontos látszik a régi képen. A Báthory utcán is végigment a villamos. Későbbiekben a Vilmos császár utat (Bajcsy-Zsilinszky út) keresztezve a Podmaniczky úton kiment a Ligetbe. Nagyon sok olyan villamosjárat volt ami sajnálatosan megszűnt. Szerintem nem hiba, hanem bűn volt megszüntetni a villamost a Nyugatiig, és a Rákóczi úton is jobb lett volna meghagyni a Bosnyák térig. A belvárosokban a metróval párhuzamosan jó dolog a villamos, és vele párhuzamosan kell csökkenteni az autó, főkép az autóbusz forgalmat. (Prága belvárosába ma már nem mennek be autóbuszok.)


A Rákóczi úton bűn volt megszüntetni a villamost. Most egy kétszer háromsávos autópálya megy át a belvároson mérhetetlenül szennyezve a város levegőjét.
Ha az új főpolgármester valóban környezetvédő, ezt mihamarabb megszünteti.
A Rákóczi úton a villamos mellett maximum
1-1 sáv gépkocsiforgalmat lehetne meghagyni, a járdákat kiszélesíteni és fákat ültetni.
Jó példa: Bécs, Mariahilfer str.

Válaszok:

Ehhez még le kellene bontani a ronda és veszélyes BAH felüljárót.
A forgalmat nem az Erzsébet, vagy a Petőfi Hídra vinni az M1-M7-ről, hanem legfeljebb a Rákóczi (Lágymányosi) hídra. (Az M0-ra vezetést megoldották, de kevesen mennek arra.)
Tehát sem a Rákóczi útra, sem a Nagykörútra nem kérünk az autópályák forgalmából.


Édesanyám édesapjának neve is fent volt,mindig mesélt róla.1919-ben az utcán ment és a románok agyonlőtték,mert húsért ment,vendéglős volt.Anyám pár hónapos volt,így csak fényképről ismerte.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó