2019. október 14. 11:00

A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.

Írta: Domonkos Csaba

Egy legalább másfél évtizedes bizonytalanságnak vet véget az a döntés, hogy múzeum lesz a Kelenföldi pályaudvar épületéből. Budapest egyik legrégebbi állomásépülete megmenekül. De mikor is épült, és mi a története?

A Déli Vasút nevű magán vasúttársaság vonalai már 1861-től erre vezettek, de eredetileg itt nem volt állomás. Nem is lett volna értelme, hiszen nem volt itt semmi. Kelenföld gyakorlatilag üres puszta volt, néhány épület állt csak a hatalmas területen. 

A helyzet gyakorlatilag a vasúti híd miatt változott meg. Hosszas viták után a kormány és a vasúttársaságok eldöntötték, hogy a vasúti Duna-híd délen, a Gellért hegy alatt, de a Csepel sziget csúcsától északra keresztezi majd a Dunát. 

E vasútvonalnak viszont kellett egy csatlakozó pont a Déli Vasút vágányaihoz, és emiatt létesült itt 1876-ban egy állomás, eredeti nevén Új-Buda állomás. Gyakorlatilag a semmi közepén. 


Kelenföld rendezési tervei 1868-ból. Varásdy Lipót elképzelései a Fővárosi Levéltárban őrzött térképeken  (A tervek, egyéb más XI. kerületi tervekkel, megtekinthetők itt) 
A terület teljesen üres, szabadon szárnyalt a fantázia, a pályaudvar nagy területe még nem látszik. (fotó: Hungaricana)


A vasútállomás nem a Déli Vasúthoz tartozott, hanem a Magyar Államvasúthoz, azaz a MÁV-hoz. Az állomásépület nagyon sok hasonlóságot mutat a MÁV I. osztályú típusépületeivel, de azoknál lényegesen nagyobb, majdnem kétszer akkora. 

Sajnálatos, hogy a tervező személye nem ismert, vélhetően a MÁV saját tervezőgárdája tervezte. Az előrelátás hasznos volt, mert egyrészt a környező városrész hamar fejlődésnek indult, másrészt a MÁV vonalainak bővülésével a szerepe is egyre növekedett. 

Kelenföld egy régi, színezett képeslapon (Forrás: vasutallomasok.hu)

Így az állomás gyakorlatilag végpontja lett 1882-től a Pécsi Vasút, és 1884-től az Újszőny-Bruck vasútvonalaknak, ez együtt járt a fejlesztéssel és bővítéssel, nevezetesen mozdonyszín, szénraktár, vízállomás kialakításával. Az állomás környékén több olyan ház is épült, ami a vasutasoknak és családjainak szolgált lakásként.

Már ekkor felvetődött, hogy a Kelenföldi pályaudvart egy nagyobb személy- és áruforgalmi állomássá fejlesszék. A BME Építőipar című lap így írt a tervezetről:

 "Uj központi pályaudvar. Kereskedelmi körökben nagy érdekkel tárgyalják a kelenföldi pályaudvar kibővítésének illetőleg ennek egy központi pályaudvarrá való átalakítását. Az óriási forgalom, mely itt öszpontosul, kiválóan alkalmasnak mutatkozik a nevezett tervnek keresztülvitelére. A vámházi híd építése következtében a pályaudvar oly közel fog esni a városhoz, hogy közúti vonal építése által tiz perc alatt elérhető lenne, mely körülmény a kereskedővilágra nagy előnyökkel járna.” 

Az I. világháború után az állomás még inkább felértékelődött, hiszen a Bécs felé vezető bal parti vasút jelentős része elveszett, ezért a Hegyeshalom felé vezető vasút szerepe sokkal fontosabbá vált. A vasúti fejlesztésekben Kelenföldet egy nagy, általános forgalmú pályaudvarként képzelték el, szigetperonokkal a személyforgalomnak, áruraktárakkal és rakodókkal. 

1926-ban készült el ennek a fejlesztésnek a keretében a tejrakodó és a gyorsáruraktár. Ekkor már új állomásépület tervezését is felvetették, de ez akkor nem valósult meg.

 

Kelenföld, távírdahivatal 1920 körül (Forrás: MMKM, MMKM_TFGY_12805)


A vasút villamosítása viszont igen, hiszen 1932-től a hegyeshalmi vasút részeként részben villamos üzemű volt. 
A II. világháborúban a Déli pályaudvart jelentős károk érték, azóta állandóan fel-fel vetődött az elképzelés, hogy a Déli pályaudvart be kellene zárni, és a szerepént a Kelenföldi pályaudvar vehetné át. 1950-es évektől ezért az új állomásépület építése is folyamatosan felmerült.

Az állomásépület 2002-ben. A képe sokat nem változott (Fotó: Domonkos Csaba)


Az épület viszont maradt akkor is, amikor 1975-től a vágányhálózatot átépítették, amelynek keretében teljesen villamosított lett a pályaudvar vágányhálózata, és a vágányok alá 1986-ban aluljáró épült. Ekkor még néhány büfét és újságosbódét leszámítva semmilyen szolgáltatást nem helyeztek át az aluljáróba. 

Az épületet a fővárosi önkormányzat 1995-ben helyezte védelem alá, 2007-től pedig teljes műemléki védelmet kapott, ami miatt nem lehetett lebontani, és a helyére új állomásépületet emelni.

Az újabb változást az állomás életében a 4-es metró hozta, amelyhez új aluljáró épült, amelyben már el lehetett helyezni az állomás szolgáltatásait, így az évtizedek óta romló, jelentősebb felújítást nem látott állomásépületet ki tudta a MÁV üríteni. 

A hatalmas állomásépület most múzeumként sikerült megmenteni, és remélhetőleg a magyar állomásépítészet e különleges darabja nem az utazóktól, hanem a múzeumlátogatóktól lesz hangos nemsokára.

Nyitókép: Az állomás 1903-ban (Fotó: Wikipedia)

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó