2019. október 1. 16:30

A Városliget egyik legrégebbi épülete kívül-belül teljesen megújult és október végétől interaktív kiállítással, kávéházzal és rózsakerttel idézi majd fel a századforduló hangulatát.

Írta: Bukovszki Péter

Budapest egyik legnagyobb közparkjában javában zajlanak a Liget Projekt építkezései, mindenhol kerítések, munkagépek, védőkarámmal körülvett fák jelzik, hogy az évtizedeken keresztül magára hagyott park hamarosan a főváros egyik legnagyobb múzeumi negyedévé változik át. Hosszú palánkkerítés határolja az Olof Palme sétány egyik oldalát is, eltakarva a Városliget egyik legrégebbi épületét, az 1885-ös Országos Kiállítás Műcsarnokát, amelyet az utóbbi évtizedekben Olof Palme-házként ismert a közönség. 

A ház 1907-től 1936-ig a Fővárosi Múzeum kiállításának adott otthont, a fénykép 1940 körül készült (Fotó: Fortepan)

A hányattatott sorsú házat 2017-ben, a Liget Budapest Projekt keretében kezdték felújítani és két év után, idén ősszel, október 26-án adják majd át a nagyközönségnek – árulta el az épület keddi sajtóbejárásán Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa. A Szépművészeti Múzeum és annak Román Csarnoka után tehát újabb ligeti épület nyeri el régi-új pompáját, amely a mostani ház esetében igencsak időszerű volt már. 

Az elmúlt években különböző átmeneti funkcióknak helyet adó épület ugyanis kiállítótérként, kávézóként és rendezvényhelyszínként működhet majd, amelyben keveredik a századfordulós és a kortárs hangulat. A felújítás legnagyobb kihívása éppen a megfelelő funkció megtalálása volt, de ez a probléma korántsem új keletű: tulajdonképpen végigkíséri az épület 130 éves történetét. 


Ilyen állapotból indult a felújítás 2017-ben, amikor még a Kertem vendéglő működött az épületben (Fotó: Komporday Tamás)

A Pfaff Ferenc tervei alapján készült neoreneszánsz épület ugyanis hiába volt gyönyörű, Műcsarnoknak kicsinek bizonyult, így elkészültét követően tíz évvel máris kénytelen volt átadni szerepét a Hősök terén felépült palotának, amelyet ma Műcsarnokként ismerünk. Pedig a fiatal, alig 33 éves Pfaff már első önálló tervezésével maradandót alkotott: olyasmit, ami szépségével, részletgazdagságával és anyaghasználatával a mai napig kiemelkedik az egyébként neoreneszánsz stílus uralta Budapest házai közül. Az akkor még csak feltörekvőben lévő Zsolnay-gyár ezen a házon alkalmazta először a frissen szabadalmaztatott, később a főként a szecessziós épületeken megjelenő úgynevezett „Steindl-masszát” (az Országház tervezője, Steindl Imre után, amelyet az iránta való barátsága jeléül nevezett el így Zsolnay Vilmos), vagyis a pirogránitot, és saját terrakotta kerámiáját. A bátor kísérlet jól sikerült, és a varázslatos motívumokkal, reneszánsz alkotók portréival (Michelangelo, Raffaello, Leonardo) és mázas vázaszobrokkal díszített épület büszkén hirdette, hogy a magyar művészet is képes világszínvonalú alkotások létrehozására, sajátos „magyar ízt” adva a neoreneszánsz stílusnak is.

Gyönyörűek a részletek (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A régi-új főbejárat egyik oldalán lévő váza (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A mostani felújítás, mint azt Sághi Attila, a Városliget zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elárulta, ezt a lendületes, máig ható korszakot idézi meg, három fő elem formájában: 

Az első maga az épület, amely kívülről az eredeti, 1885-ös állapotot mutatja. A tervezők szerint egyébként ez néhol még tökéletesebb is, mint annak idején, az állapotfelmérés során ugyanis előkerültek olyan elemek, amelyek egykor nem úgy sikerültek, ahogy kellett volna, ezeket a szépséghibákat azonban most kijavították. 

A második az épületben létrehozott kávézó, amely motívumaival, színeivel és más részleteivel a századfordulót idézi, de kortárs módon. A falon látható, nagy méretű Zsolnay-tányérok, a burkolatok és a tükrök akár 130 éve is készülhettek volna, a berendezés, a lámpák és a tetőpanelek, a nyílászárók és más elemek viszont nyilvánvalóan mai darabok.

A kávézó belső terei inkább megidézik, mintsem másolják a századfordulót (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A harmadik rész az épületben nyíló interaktív millenniumi kiállítás, amely a digitális technológia és a virtuális valóság segítségével az időutazás élményét kínálja a látogatók számára. 

 A kiállítás a ház új nevéhez hűen az előző századfordulót megelőző időszakot mutatja be. A jövőre újabb elemekkel bővülő tárlat különlegessége, hogy hagyományos, és tablet segítségével digitális idegenvezetést is kínál a látogatóknak, akik mindent kipróbálhatnak. Beülhetnek például a földalatti vasút eredeti kocsijába, ahol a kapaszkodókkal egybekreált tableteken a korabeli Budapest képei robognak el mellettük. Nézegethetik a 25 négyzetméteres, interaktív képeskönyvet, de fotózkodhatnak a Hősök tere Gábriel-arkangyalának másával is, s az elkészült nosztalgiaképet el is vihetik magukkal. 

A kiállítás tényleg interaktív: magunk is részeivé válhatunk a századfordulós múltnak (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A belső terek tehát nem eredetiek, de közelebb állnak ahhoz, mint az ötvenes évekbeli átépítést követő állapot, melynek során a nagy belmagasságú termeket belső födémmel osztották ketté és irodákkal, próbatermekkel szabdalták föl.

Az előcsarnok díszítése az eredetit idézi (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az alagsorba réz csigalépcső vezet le, amely az épület egyik legkülönlegesebb eleme (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az eredeti enteriőrt legjobban a boltíves ajtókon megközelíthető előcsarnok jeleníti meg, innen nyílik egyik oldalról a kávézó, másikról a kiállítótér, de innen lehet lemenni a mélyföldszintre is, amelyre egy különleges, réz csigalépcső vezet le. Mivel az 1250 négyzetméteres épület teljesen alá van pincézve, az alagsori részben a ruhatáron, a rendezvény- és vetítőtermen túl a tágas és modern mellékhelyiségek, a konyha, és a gépépszeti berendezések is helyet kaptak. 

A rekonstrukció tehát voltaképpen teljes belső átépítést jelentett, amelyhez el kellett távolítani a későbbi hozzáépítéseket. A födémek kiemelésétől azonban a ház falai vélhetően összeroppantak volna, így egy hatalmas acél rögzítőabrcsonccsal vonták körbe, szilárdan rögzítve ezáltal a szerkezetet. A felújításról készült videót ide kattintva tekintheti meg. 

Az épületnek két főhomlokzata van, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a főbejáratot visszahelyezzék a ház eredeti, Hermina út felőli oldalára, amely előtt egy rózsakertet is létesítettek. A Garten Stúdió által tervezett, lugassal és egy kifejezetten ide készült Zsolnay-szökőkúttal ellátott, 2500 négyzetméteres parkocskába a megnyitást követően bárki ellátogathat majd, hiszen a liget felé nyitott. A rózsakert újdonság, eddig ilyen nem volt itt, de jó ötletnek bizonyult, hiszen amellett, hogy szép padjaival pihenésre, beszélgetésre csábít, Sághi Attila szerint a Városligetet megálmodó József nádor előtt is tiszteleg, ahogyan a margitszigeti rózsakert is. 

Sétára csábít a rózsakert (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az egykori Műcsarnok, később Olof Palme-ház tehát új funkcióval, új belső terekkel és megújult külsővel, Millennium Házaként fogadja majd a ligetbe látogatókat. A fokozatosan bővülő, interaktív tárlat pedig felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt segít majd megismertetni a századforduló hangulatát, azt a kort, amelynek alkotásait, mint Pfaff Ferenc remekművét, 130 év múltán is csak csodálni tudjuk. 

Nyitókép: A Millennium Házának megújult homlokzata a rózsakert felől (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Hát, hát...
Azt hittem eredeti formájában állítják helyre az épületet, mégis egy nagyon fontos látványelem lemaradt. Az 1940-es képen látható a két díszes szobor az épület tetején, amit most lespóroltak.
Nem értem, ha már ráfordítanak tenger pénzt, akkor miért marad le mégis valami hangsúlyos elem.
Ugyanez történt a Margit híddal is.
A fekete vas kandelábereket, csak a hídfőknél állították helyre, a pillérekről lemaradt.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó