2019. szeptember 30. 15:00

Számítva az esősebb őszi napok közeledtére, megkezdődött a budai Várban az Úri utca 72. szám alatti épület tetőfedése. A MNB egyik alapítványa 2015-ben vásárolta meg az ingatlant, amelyet a tervek szerint a későbarokk állapotának megfelelően rekonstruálnak, a tetőzetét pedig teljes egészében lecserélik.

Írta: pestbuda.hu

Aki idén nyáron a budai Várban sétált, több helyszínen is építkezések nyomait láthatta. Az Úri utca – Kapisztrán tér – Tóth Árpád sétány által határolt területen fekvő, palánkkal körbevett épületen is egész nyáron folyt az építkezés. Az Úri utcai oldalon kifüggesztett tájékoztató táblán bárki elolvashatta, milyen építkezés zajlik itt: „Oktatási és Kutatási Központ kialakítási munkái”, és megszemlélhette a látványterven a felújítás utáni állapotot is: a gyönyörű barokk épületet.

Az épület Úri utca 72. felőli oldala a tájékoztató táblával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Az utcáról nem sok minden látszik abból, hogy a XVIII. század végén épült későbarokk épületen milyen mértékű beavatkozást végeznek. De  bátorkodtunk felmenni az Úri utca szemközti oldalán álló Magdolna-toronyba, ahonnan tökéletesen ráláthattunk a teljes rekonstrukció alatt álló épületre: a vakolatot kívül-belül teljesen leverték, az összes elavult vezetékrendszert kiszerelték falakból (természetesen), és az épületnek teljes egészében lebontották a tetőszerkezetét.

Ilyennek láttuk az épületet a Magdolna-toronyból, az Úri utca felől 2019. augusztus 21-én. A kép jobb felső sarkában a Hadtörténeti Múzeum épülete látszik, a távolban pedig a Krisztinaváros és a budai hegyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A napokban ismét a budai Várban jártunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy megkezdődött a tetőépítés, igaz, egyelőre csak a Tóth Árpád sétány felőli oldalon, de várhatóan az esős idő beköszöntéig védelmet kap az egész épület.

Megkezdődött a tetőszerkezet építése, egyelőre a Tóth Árpád sétány felőli oldalon. A fotó a Magdolna-toronyból készült 2019. szeptember 28-án, háttérben a budai hegyek (Fotó: pestbuda.hu)

A Kapisztrán térről nézve egyelőre ennyi látszik a Tóth Árpád sétány felőli oldalon megkezdett tetőépítésből (Fotó: pestbuda.hu)

Talán elsőre keveseknek ugrik be, hogy ez az a bizonyos ingatlan, amelynek pincerendszerében a Magyar Nemzeti Bank a második világháború előtt és alatt is az ország aranytartalékát tervezte tárolni.

De ennek a helynek az ezt megelőző időkben is rendkívül kalandos volt a múltja. A Pageo Alapítvány által készíttetett – és az interneten elérhető – építéstörténet szerint az Úri utca – Kapisztrán tér sarkán álló ház volt már plébániaépület, családi ház, katonai kincstár, működött itt italmérés és villamos teherelosztó központ is.

A Mária Magdolna-templom a budai Várban, a Kapisztrán (Nándor) téren 1900-ban, a kép jobb sarkában látható az Úri utca 72. alatti épület részlete. Klösz Görgy felvétele (Fotó: Fortepan)

Az Úri utca 72. számú ház éppen szemben áll a második világháborúban megsérült és lebontott középkori Mária Magdolna-templom tornyával, így nem meglepő, hogy a törökdúlás előtt a plébánia épülete volt itt. A töröktől való 1686-os visszafoglalás után néhány évvel két ház állt a telken, de nem pont azon a területen, mint amelyen a mai ház. Az 1700-as évek elején a katonai kincstáré volt az ingatlan, majd 1750-től magánszemélyek birtokolták, s az újabb és újabb tulajdonosok rendre építkezésbe fogtak, hogy a saját igényüknek megfelelő házat alakítsanak itt ki.

 

Az épület a Tóth Árpád sétányról fotózva, háttérben a Magdona-torony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fennmaradt egy 1784-ből származó összeírás, amelyből tudhatjuk, milyen helyiségek voltak akkor a földszinten és az emeleten. Ezt követően azonban ismét építkezés kezdődött a telken: az épületet bővítették, valószínűleg ekkor épülhetett a Tóth Árpád sétány felőli épületszárny, a munkák 1792-ig tartottak. Az épület Úri utcai oldala ezekben az években  későbarokk architektúrát kapott. A kőkeretes, egyenes záródású Úri utcai kapu azonban feltehetően a XIX. század elejéből való.

Az épület Úri utca felőli bejáratán belépve a belső udvar is megközelíthető, az udvaron túl jól kivehető a Tóth Árpád sétány felőli épületszárny (Fotó: pestbuda.hu)

A ház és az alatta lévő barlangrendszer sorsát illetően igen érdekes a következő tulajdonos személye: 1936-ban a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, Scossa Géza vásárolta meg az épületet. Az ingatlanon 1938-ban ismét átalakítás kezdődött, először az Úri utcai, majd a sétány felőli oldalon, az építési tervek teljes egészében fennmaradtak, az alaprajzon jól kivehető a barokk kori szerkezet.

Ekkorra már az is kiderül, pontosan mekkora kiterjedésű barlangrendszer van a föld alatt. A honvédség ugyanis az 1930-as években elhatározta, hogy a Vár alatti pincerendszert légvédelmi menedékké alakítja, ezért 1935-ben megkezdődött a Várban lévő minisztériumok pincerendszerének feltárása a híres magyar geológus, Kadić Ottokár vezetésével, akit a magyar barlangkutatás megalapítójaként tartunk számon (horvát apától és magyar anyától született, de magyarnak tartotta magát).

Időközben azonban felmerült egy újabb elképzelés a barlangok hasznosítására: hogy a Magyar Nemzeti Bank trezortermeit kellene itt, a föld alatt megépíteni, hogy ott lehessen elhelyezni az ország aranytartalékát. A munkálatok meg is kezdődtek. Az Úri utca 72. számú ház kétszintes barokk pincéje 7-10 méter mélységű volt, ez alatt, 15-30 méter mélyen a természetes üregek kitágításával alakították ki a Nemzeti Bank trezortermeit. A háború kitörése után vészkijáratot építettek a várfal alatti Lovas útra, ezenkívül volt egy járat a Belügyminisztérium Úri utcai épületéhez, egy másik pedig a Mária Magdolna-templom irányába vezetett.

Az Úri utca 72. szám alatti épület 1941-1942-ben, a képen jobbra, a ház mögött a Hadtörténeti Múzeum épülete látszik (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A bank vezetése 1940-ben döntötte el, hogy 30 méter mélyen egy háromszintes termet alakíttat ki. Ennek elkészülte után összesen 1534 négyzetméteres lett az épület alatti pincerendszer.

A háború után elvették a banktól az épületet és a pincerendszert is, az ingatlan állami tulajdonba került. Az 1950-es években a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó Központja vette birtokba a területet. A pincerendszerben 1967-től hírközlési központ működött, az épületben pedig 1969-ben 13 szolgálati lakást alakítottak ki.

Az ingatlant 2015-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, amely úgy döntött, hogy a késő barokk állapotnak megfelelően állíttatja helyre az épületet. Időközben a Pallas Athéné Alapítványok létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t az alapítványok vagyonával való biztonságos gazdálkodásra. Ez a cég alapította az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft.-t az Úri utcai építkezés lebonyolítására és az ingatlan üzemeltetésére, sőt 2019-től a tulajdonjogot is gyakorolja.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai az elmúlt években több műemlék épület megmentését és az eredeti terveknek megfelelő rekonstrukcióját is magukra vállalták.

Az egykori Várkert Kioszkot, Ybl Miklós 1874-1882 között épült zseniális kis ékszerdobozát 2018 májusában adták át, kávézó, étterem, kiállítótér működik benne. A Duna partján álló Ybl Miklós téri épületet rendezvényhelyszínként és kulturális találkozópontként is használják, előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel és családi programokkal várják a látogatókat. Ybl Budai Kreatív Ház névre keresztelték el.

A Várkert Kioszk ma az Ybl Budai Kreatív Ház nevet viseli (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Példaértékűnek nevezhető a Szetháromság téri volt budai városháza rekonstrukciója is: 2018 szeptemberében adták át a felújított épületet, amely az oktatást és a tudományos életet szolgálja, ezért is kapta a Bölcs Vár nevet. Doktori iskola működik a házban, de konferenciákat, könyvbemutatókat is gyakran tartanak, ezenkívül étterem is működik és kiállítás is várja a látogatókat az UNESCO műemlékvédelmi díját elnyert épületben.

Az egykori budai városháza a Szentháromság téren a Bölcs Vár nevet kapta (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széll Kálmán téren álló Postapalota, Sándy Gyula gyönyörű épülete, amely az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházának, most van felújítás alatt, Buda Palota névre keresztelték. Az MNB tavaly jelentette be, hogy az épületbe a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége fog beköltözni. A tervek szerint pénzmúzeum is működik majd benne, kilátótornyát pedig megnyitják a nagyközönség előtt.

A Magyar Királyi Posta egykori székházát Buda Palota névre keresztelték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén felújítás alatt van a várfal alatt (Hunyadi János út 26.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter egykori villája, amely Ybl Miklós tervei szerint épült az 1870-es évek elején. A második világháborúban ugyan megsemmisült, de a 2000-es években modern anyagok felhasználásával újra felépítették, ám nem sikerült teljesen befejezni. Az MNB egyik alapítványa vásárolta meg ezt az épületet is, amely elkészülte után kulturális célokat szolgál majd, konferencia- és rendezvényközpontot alakítanak ki benne.

A várfal tövében található, Ybl Miklós tervezte Lónyay-villa (Forrás: Halász Csilla–Őrfi József–Viczián Zsófia: Ybl összes, Látóhatár Kiadó, 2014, Timár Sára felvétele)​

Nyitókép: A budai Várban található, Úri utca 72. számú épület rekonstrukciójánal látványterve


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó