2019. szeptember 21. 11:00

A budai Tér-Kép Galériában nyílt tárlaton a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomról azt is bemutatják, hogy a templom szentélyét technikai bravúrral görgőkön eltolták és kibővítették az épületet.

Írta: Dabasi H. Kinga

A Budavári Önkormányzat Tér-Kép Galériájában  Érdekességek a krisztinavárosi templom történetéből címmel nyílt kiállítás. A tárlat főleg az épület 1943-es bővítéséről és különleges technikai bravúrral való arrébb költözéséről szól, de felidézi azt a száz évvel ezelőtt történt tragikus esetet is, amikor a Tanácsköztársaság idején gyilkosság történt a templom lépcsőjén.

A krisztinavárosi templom egykor és most a kiállítás egyik tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

Az itt működő cserkészcsapat történetét is megismerhetjük az egyik tablón, valamint néhány értékes kegytárgyat is kiállítottak. Az is kiderül, hogy a krisztinavárosi templom épületének azért is van fontos szerepe ebben városrészben, mert az utcák innen indulnak el különböző irányokba. A kiállításon levelezéseket, építési terveket, korabeli újságcikkeket is összegyűjtöttek.

Fogadalmi kápolnából plébániatemplom

A Havas Boldogasszony-plébániatemplom Krisztinaváros szívében, az I. kerületi Krisztina téren áll.  Elődje egy kis fogadalmi kápolna volt. A XVII. század végén és a XVIII. század elején pestisjárványok pusztítottak Budán.

Ekkor történt, hogy a Várban lakó Franczin Péter Pál kéményseprő mester megfogadta: ha ő a családjával együtt megmenekül, akkor elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgybe, a Ré községben található Mária-kegyhelyre, a Vérehulló Szűzanya kegyképéhez.

Krisztinaváros 1865-ben: elől a Budai Színkör épülete, középen a templom, háttérben a Karátsonyi-palota és a Déli Vasút indóháza (Fotó: Fortepan)

E képen Mária táplálja gyermekét. A zarándoklatról a kegykép másolatával gyalog jött haza. Budai szőlőjében fából épített fogadalmi kápolnát 1694-ben, ebben helyezte el a képet. Az épületet Vérkápolnának nevezte el.

A kápolna leégett az 1723-as tűzvészben, a kegykép azonban sértetlen maradt. A kápolnát újjáépítették, később népszerű zarándokhely lett. Az egyre több idelátogató hívő miatt nagyobb templomra volt szükség, amit 1725–1726-ban megépíttetett a Városi Tanács. A kegyképet is kitették. XIV. Benedek pápa 1857-ben engedélyezte, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.

A templom napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

A XVIII. század végén a kápolna körül település formálódott. Mária Terézia tanácsára 1763-ban ezt a tájékot önálló külvárossá szervezték, amit az uralkodó Mária Krisztina nevű lányáról Krisztinavárosnak neveztek el. Ebben az időben a lelkészi feladatokat a karmeliták, majd a ferencesek látták el.

A mai templom építését Hikisch Kristóf tervei szerint 1795-ban kezdték, a felszentelés 1797-ben volt. A templom tornya 34 méter magas. A régi kegykép az új templomban is a főhelyre került. A plébánia 1821-ben lett önálló, a plébániaépület 1824-ben készült el.

A krisztinavárosi templomban tartotta esküvőjét 1836-ban gróf Széchenyi István és Seilern Crescence és egy évvel később itt keresztelték első gyermeküket, Bélát. Szintén itt keresztelték 1848. augusztus 5-én Eötvös Lorándot. Az „anyák megmentője”, Semmelweis Ignác esküvőjét is itt tartották 1857-ben.

A barokk templom belső tere (Fotó: esztergomi-ersekseg.hu)

A Tanácsköztársaság idején történt, hogy 1919. június 22-én, az úrnapi körmeneten a hívők elkezdték a Himnuszt énekelni. Cserny József egy csapat vöröskatona élén a helyszínre érkezett és rátámadt a hívekre. Több lövést adott le rájuk, az egyik eltalálta dr. Dénes Artúr ügyvédet, aki a támadásban életét vesztette.

A Mészáros utca a Havas Boldogasszony templommal 1919-ben a tárlat tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A Havas Boldogasszony templom bejárata a kiállítás tablóján. A templom lépcsőjén érte a halálos lövés Dénes Artúrt (Fotó: pestbuda.hu)

 

A bejárat 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Templombővítés és áthelyezés

A városrész népessége, a hívők száma is megnőtt a XX. század első felében, így szükségessé vált a templom bővítése. A hercegprímás, Serédi Jusztinián ezt engedélyezte, az összeg is összegyűlt az adományokból, így elkezdték a munkálatokat 1942-ben.

Az építkezés során a szentély mennyezet boltozatain megtalálták az eredeti Falconer freskókat, amelyek 1796-ban készültek, de később átfestették. A műemlékes szakemberek azt javasolták, hogy az értékes freskókat helyre kell állítani.

Ez megváltoztatta a korábbi terveket, mégsem a templom egyes részeinek lebontásával és újraépítésével oldották meg a bővítést. A kép megmentésére két javaslat merült fel: a freskót kis darabokban leszedni, majd az új boltozatra ismét felragasztani, vagy a templom szétvágása és a szentély elhúzása a freskókkal együtt. Végül a szentély eltolása mellett döntöttek.

A templombővítés, az épület eltolásának és a szentély szétvágásának kiviteli tervei a kiállításon (Fotó: pestbuda.hu)

Az elhúzási munkákat Makovsky László építőmester végezte, Borsos László és Brestyánszky Tibor építészek terve alapján. Ezzel az alapterület 605 négyzetméterre növekedett.

1943 novemberében elvégezték a szentély leválasztását, a két rész hátrahúzását, a hajó meg a szentély között a kereszthajó felépítését. Az oltár alá síneket tettek, majd acél görgőkön 10 méterrel arrébb elvontatták. Erről filmhíradó is tudósít. A bővítési munkák befejezése minden valószínűség szerint 1944-ben volt. Az ünnepélyes átadásról nem maradt fenn híradás.

Néhány értékes kegytárgyat is kiállítottak (Fotó: pestbuda.hu)

Az itt működő cserkészcsapat történetébe is bepillantást nyerünk (Fotó: pestbuda.hu)

A Krisztina körút, szemben a Krisztinavárosi plébániatemplom 1945-ben (Fotó: Fortepan)

A templom teljes belső festése 1998 elején készül el, a plébánia teljes felújítására 2005-ben volt. A templom műemlék. 1993-ban alapították a plébániához tartozó Szent Gellért Katolikus Általános Iskolát, amely 1997-ben gimnáziummal bővülve 12 évfolyamossá vált. A templom és a gimnázium közötti téren áll a főváros legrégibb Szeplőtelen fogantatás szobrának másolata.

A kiállítás október 18-ig látogatható a Tér-Kép Galériában (1016 Budapest, Krisztina krt. 83-85.), keddtől szombatig 12-től 18 óráig.

Nyitókép: A Krisztina tér 1920 körül (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Budapest-képarchívum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó