2019. április 18. 07:40

A Pál utcai fiúk kultikus regény, egyértelműen magyar és budapesti. A film jeleneteit azonban nem tudták az eredeti helyszíneken felvenni, hiszen a Pál utca azóta beépült és a Füvészkert is megváltozott.

Írta: Domonkos Csaba

A könyvből számos filmadaptáció készült. Az első kettőt Balog Béla rendezte. Mindkettő némafilm, az elsőt 1917-ben, míg egy másodikat 1924-ben készítette. (Ezt a filmet 1929-ben az USA-ban is bemutatták). Az első hangos feldolgozás Hollywoodban készült, No Greater Glory címmel, Frank Borzage rendezésében. Az IMDB filmes adatbázis szerint a fekete-fehér film 74 perces volt, és számos országban bemutatták, köztük 1935-ben itthon is. Jelenleg az IMDB-n ez a feldolgozás 7,2 ponton áll. A filmfeldolgozások közül azonban vitathatatlanul a legjelentősebb az 1968-ban forgatott, és itthon 1969 áprilisában bemutatott magyar-amerikai koprodukció. (Ez a film volt az első magyar-amerikai koprodukcióban készült film). 

Jelenet a filmből (Forrás Wikipedia)

A Múzeumkert a regény egyik helyszíne, a film egyik jelenete itt játszódik. A képen a Múzeumkert 1926-ban (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)


 A filmet Fábri Zoltán rendezte itthon, ha nem is a Pál utcában, de budapesti helyszíneken. A könyv és a film vége is (SPOILER!) ugye az, hogy a grundot beépítik. Valóban, a Pál utca minden telkén áll ház, és állt 1968-ban is a film forgatásakor. Ezért hosszas keresés után, a XIII. kerületben, az akkor még macskaköves Gogol és a Visegrádi utca sarkán alakították ki a grundot. Természetesen a kereszteződésben álló, a film korához megfelelő házak homlokzatát, az üzletek kirakatát át kellett változtatni a XIX. század végi hangulatra. 

A Pál utcában minden telken állt ház a film forgatásakor 1968-ban, így más helyszínt kellett keresni. A XIII. kerületi Gogol és a Visegrádi utca sarkán alakították ki a grundot. A képen: jelenet a filmből (Forrás: mafab.hu)

A füvészkerti helyszíneket is máshol kellett forgatni, mert már nem volt már meg a tó és az üvegház, így a vizes részeket egy Amerikai úti kertészetben, míg a külső jeleneteket Vácrátóton, az Arborétumban forgatták le. A képen a Füvészkert 1910-ben (Forrás: Fszek Budapest-képarchívum)

A foghíjtelekre – a leendő grundra –valójában ekkor már egy új panelházat terveztek építeni, de a beruházást pont a film forgatása miatt pár hónappal elhalasztották. A forgatáshoz a grundot a lehető legalaposabban megtervezték, sőt még egy másfél négyzetméteres makettet is készítettek, ahol előre megtervezhették a híres csatát. A kiválasztott helyszínen azután használt deszkából felépítették a korhű palánkokat, a farakásokat, amelyeknek minden darabját külön rögzítettek, nehogy baleset történjen. 

Sok helyszínt természetesen műteremben vettek fel, így Nemecsekék szobáját, a külső felvételeket pedig az Erkel utcában készítették, mivel Nemecsekék regénybeli Rákos utca 3. alatti (ma Hőgyes Endre utcai) házuk helyén unitárius templom  volt. Ma már az Erkel utcai ház sincs meg, 2016-ban lebontották. A Füvészkert helyett is más helyszínt kellett keresni, mert már nem volt már meg a tó és az üvegház. A vizes jeleneteket egy Amerikai úti kertészetben, míg a külső jeleneteket Vácrátóton, az Arborétumban forgatták le. 

Molnár Ferenc portréja 1918-ból (Forrás: Wikipédia)

A filmforgatásról a korabeli újságok is beszámoltak. A Hétfői Hírek című hetilap 1968. április 29-én így írt: „A Tavaszmező utcában, a Kandó technikum előtt, Fábri Zoltán irányításával készül a Pál utcai fiúk film változata. A vasárnapi sétálók a felvevőgép mögül figyelik a forgatást s az iskolakapun épp most kiviharzó gyerekszínészeket.” 

A koprodukciós forgatás Bohém Endre ötlete volt, aki 1921 óta élt az Egyesült Államokban, Hollywoodban dolgozott forgatókönyvíróként, később pedig producerként. Fábri Zoltánnal közösen írták a forgatókönyvet, és ő válogatta ki az angol gyerekszínészeket, vagyis ők nem amerikaiak voltak, hanem egy londoni gyerekszínész-iskola növendékei. Természetesen az ő jeleneteiket angolul forgatták, és később szinkronizálták magyarra. 

A film angol nyelvű változatának plakátja (Forrás: IMDB filmes adatbázis​)

A film nemcsak az első magyar-amerikai koprodukcióban készült film lett, hanem az első magyar, amelyet Oscar díjra jelöltek, mint legjobb idegen nyelvű filmet. (Annak ellenére került ebbe a kategóriába, hogy félig angolul vették fel.) A versenyben, amelyben olyan filmekkel „vívott meg”, mint a Tűz van babám vagy a Háború és béke, végül nem nyert, mert az Oscar-szobrot a Háború és béke kapta meg. Az IMDB adatbázisban a film jelenleg 8 csillaggal szerepel. 

Nyitókép: Nemecsek Ernő emléktáblája a Hőgyes Endre utcában (Fotó: pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó