2019. április 5. 08:48

Szokott sétálni a Csirke-korzón? Szeret megpihenni az árnyas fák között a Drótszigeten? Át szokott haladni a K-hídon? Valószínűleg könnyebben tud válaszolni a kérdésekre, ha eláruljuk, hogy a kiemelt szleng kifejezések Budapest jól ismert helyszíneire utalnak: a József körútnak a Baross utca sarkától az Üllői úti kereszteződésig tartó belső körére; a Városligetben arra a szigetre, amelyen a Vajdahunyad vára áll; illetve az Óbudai-szigetre vezető hídra.

Írta: Putz Orsolya

Találó, leleményes és sokszor meghökkentő példákon keresztül azt vizsgáljuk, hogyan nevezte és nevezi a XX-XXI. századi pesti szleng Budapest közterületeit és épületeit. Sőt, arra is magyarázatot keresünk, mi motiválhatta az egyes megnevezések létrejöttét.

Nyelvi játék

Ahhoz, hogy valamiről beszélni tudjunk, meg kell neveznünk azt a dolgot. Ugyanazt a jelenséget többféle névvel is illethetjük a kommunikációs célunktól függően. Amikor megbeszélünk egy találkozót, azt is mondhatjuk az ismerősünknek, hogy „Találkozzunk a Batthyány téren!” De azt is, hogy „Találkozzunk a Batyin!” Mind a két mondattal ugyanarra a helyszínre utalunk, csak az előbbi esetben a hétköznapi nyelvhasználatban megszokott, azaz a köznyelvi alakkal fejeztük ki a találkozási pontot, az utóbbi esetben pedig a szleng alakot választottuk.

Budapest I. kerület, Batthyány (Bomba) tér, (Batyi), az Erzsébet apácák kolostora és kórháza 1900-ban (ma szociális otthon) (Forrás: Fortepan)

Ugyanaz a jelenség, két eltérő forma, két eltérő nyelvhasználati rétegből: a köznyelviből és a szlengből. A szleng olyan csoportnyelv, amelynek egyik célja, hogy a nyelvváltozatot használó tagok más csoportoktól megkülönböztessék magukat. A szleng legfontosabb ismérve tehát az elkülönülés, ami a hétköznapi nyelvhasználattól eltérő alakokat eredményez.

A pesti szlengről bátran állíthatjuk, hogy kreatív szóalkotási módokat használ, ami játékos alakokat eredményez. A város jól ismert helyszíneinek becézésével lerövidítjük a hosszú szavakat, így egyszerű, gyorsan kiejthető kifejezéseket kapunk. Például Erzsi az Erzsébetváros, Erzsébet körút helyett; Bori a Boráros tér helyett; Kami a Kamaraerdő helyett; vagy Batyi a Batthyány tér helyett. 

Ugyancsak időt spórolunk meg, ha a hosszú megnevezések helyett rövidítéseket használunk, mint például az UVH, Újpesti vasúti híd értelemben. Ugyanígy keletkezett a Fészek, ami a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár betűszavas rövidítésének, a FSZEK-nek egyik kiejtés szerinti változata. De az is előfordul, hogy célunk nem a rövidítés, hanem pusztán a becézés, mint például a Böskefalva esetén, ami alatt Pesterzsébetet értjük. 

        

Budapest XX. kerület, Pesterzsébet (Böskefalva), Kalmár Ilona sétány, a pesterzsébeti lakótelep építése 1980-ban (Forrás: Fortepan)

Vélt hasonlóságok

Egyes szleng kifejezések külföldi városokhoz és városnegyedekhez hasonlítják Budapest városnegyedeit, felidézve ezeknek a helyeknek a jellegzetességeit. Például a Nagymező utcának az Andrássy út közelében lévő részét Pesti Montmartre-nak hívták a párizsi Montmartre után, hiszen mind a magyar, mind a francia fővárosnak ezen a részén sok a színház és a szórakozóhely. 

Budapest VI.kerület, Nagymező utca (a Pesti Montmartre), háttérben a Fővárosi Operett Színház, 1973-ban (Forrás: Fortepan)

San Francisco és New York kínai negyedének mintájára a Conti utcát és környékét Kínai-negyednek hívták az itt található zugkocsmák és bordélyházak miatt. A VII. kerület egy része a Chicago nevet kapta a bűnözéséről hírhedt amerikai város után. Végül találó elnevezés a Kerek Oktogon, amely arra utal, hogy a Körönd hasonlít az Oktogonhoz, csak az alakja nem szögletes, hanem kerek. A XVI. kerületi árpádföldi villanegyedet Dallas-negyedként is emlegették az amerikai várossal asszociált jómódú lakosokra utalva.

Budapest VI. kerület, Kodály körönd (Kerek Oktogon), szemben az Andrássy út 83–85., 1900-ban (Forrás: Fortepan)

Tipikus emberek

Budapestet ismerve könnyen felfigyelhetünk arra, hogy a város különböző pontjain prototipikusan milyen emberek fordulnak meg, és ezt kifejezhetjük a helyszín megnevezésében is. Így lett a Bródy Sándor utca és a Kálvin tér közötti részből Mágnásfertály, a Ferenciek terén a templom bejárata előtti térrészből Maflasarok, a József körútnak a Baross utca és az Üllői út közötti belső köréből Cérnakorzó, a József körútnak a Baross utca sarkától az Üllői úti kereszteződésig tartó belső köréből Csirkekorzó.


 
Budapest V. kerület, Ferenciek tere (Kígyó tér), szemben a Belvárosi Ferences templom 1900-ban (a templom bejárata előtti térrészt nevezték Maflasaroknak) (Forrás: Fortepan) 

A Mágnásfertályon mágnások, azaz gazdag, pénzzel foglalkozó emberek (kereskedők, bankárok) fordultak meg gyakran, a Maflasarkon vasárnaponként a templomból kijövő nőket megbámuló és az arrafelé álldogáló férfiakat illették a mafla jelzővel, a Cérnakorzón a fiatal varrólányok sétálgattak, akiknek szakmájához nélkülözhetetlen kellék a cérna, végül a Csirkekorzón esténként fiatal lányok sétáltak, akiket a szleng előszeretettel illet madárnévvel, úgy mint csirke, tyúk, pipi vagy galamb.

A használókra utaló megnevezésekből nem maradhatnak ki a tömegközlekedési eszközök sem. A trolibuszra rímel a prolibusz, amelynek proli tagja az egyszerű emberekre utal. A balatoni településekre indított hétvégi vonatot bikavonatnak nevezték, ami tele volt a feleségüket meglátogató férfiakkal. A férfiakat ugyanis a szleng olyan nagy, robosztus állatoknak nevezi, mint a bika, az oroszlán, vagy a kan.

Egyedi külső megjelenés

Egy-egy helyre, közlekedési eszközre nemcsak az lehet a legjellemzőbb, hogy kik fordulnak meg arrafelé a leggyakrabban vagy az, hogy kik használják, hanem az is, ahogyan kinéz. A jellegzetes épített és természetes környezet ugyancsak megmozgatta a névadók fantáziáját, akik kreatívabbnál kreatívabb formákat alkottak. Így lett például a Kálvin térből Sin tér és Tűzfal tér.

 Budapest VIII., Kálvin tér (Sin tér) 1941-ben, háttérben a Nemzeti Múzeum (Forrás: Fortepan)

Budapest V., Kálvin tér (Tűzfal tér) északi oldala 1945-ben, háttérben a Nemzeti Múzeum (Forrás: Fortepan)

Az előbbi kifejezés a térnek arra a jellegzetességére utal, hogy sok villamos sín szeli át, míg az utóbbi a tér 1950-1960-as évekbeli állapotát idézi fel, amikor a 2. világháborúban lebombázott házak helyén csak a tűzfalak álltak. Budapest egyik jellegzetessége, hogy számos híd található a városban, amelyeknek jellemző tulajdonsága egyedi alakjuk és alapanyaguk.

Erre a tudásunkra épít a K-híd kifejezés, amely az Óbudai-szigetre vezető híd K alakját emeli ki, vagy a Drótsziget megnevezés, ahogyan azt a szigetet hívták, ahol a Vajdahunyad vára áll, amelyet a XIX. század közepe előtt huzalokból készült függőhídon lehetett megközelíteni.

Budapest XIV. kerület, Vajdahunyad vára, Városligeti-tó 1918-ban (Forrás: Fortepan)

Az építmények mellett a természeti környezet is szerepet kapott az elnevezésekben, amelyet a Népliget Dzsungel megnevezése, illetve az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út kereszteződésének Fáskör elnevezése példáz, utalva a Népliget egykori rendezetlen buja növényzetére és a nem megfelelő közbiztonságára; illetve arra, hogy a szóban forgó kereszteződést fák szegélyezik.

A XX. századi Budapest egyik tipikus tömegközlekedési eszköze a lóvasút volt, amelyet lófejűnek vagy lófejű gőzösnek is neveztek, utalva a jármű jellegzetes megjelenésére, azaz arra, hogy amikor szemből valaki megpillantotta, legelőször a ló fejét látta meg.

Jellemző tevékenység

Legutoljára hagytuk a fogalmi tekintetben legösszetettebb helyneveket, amelyeknek megnevezése valamilyen cselekedetet, tevékenységet idéz fel bennünk. A Haller tér azért lett Szajrés tér, mert az itt működő piacon gyakran lopott áruval üzleteltek, amelyet a tolvajnyelvben szajrénak neveznek.

A volt Műegyetemi Evezős Club kertjét Smec kertként emlegették, a smaci, azaz csókolózás és a sportegyesület nevéből álló mozaikszó (MEC) összevonásával. Ezt a kreatív szóalkotást a kertet elözönlő szerelmespárok és a rájuk jellemző viselkedés ihlette. A kőbányai sertéshízlalás tevékenységére vezethető vissza a városrész Disznófalva elnevezése.

Végül miért lett Budapest Fürdőváros? A sokszor elhangzó „Jól befürödtem” és „Itt állok megfürödve” mondatok után, amelyek azután szakadtak ki a kárvallottakból, miután a városban található sok csaló egyike becsapta őket.

Elménk szüleménye

A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt, hogy a város különböző pontjait, közlekedési eszközeit megnevező szleng kifejezések nem közvetlenül utalnak az őket megalapozó tapasztalatokra. A Cérnakorzó nem azért cérna korzó, mert ott sok a cérna, hanem azért mert ott sok a varrólány, akik cérnával dolgoznak.

Tehát a cérna kifejezés helyettesíti a varrónő kifejezést. Hogyan lehetséges, hogy egyik fogalom helyett egy másik áll? Úgy, hogy elménk képes kapcsolatot létesíteni a mentálisan összetartozó fogalmak között, ebben az esetben a cérna és a varrónő között. Ezt a mentális folyamatot, pontosabban ezt a fogalmi helyettesítést nevezzük fogalmi metonímiának.

Ez elengedhetetlen szerepet játszik megnevezéseinkben, hiszen nemcsak a budapesti helynevekre utalunk velük, hanem szinte a világban előforduló összes jelenségre. Így túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész életünket fogalmi metonímiák szövik át – bár mi észre sem vesszük őket.

A példák és magyarázatok forrása: A pesti tájszólás kis szótára. In: Pesti Napló, 1904, 55/356; Bárczi Géza: A pesti nyelv, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1932; Zolnay Vilmos – Gedényi Mihály. A régi Budapest a fattyúnyelvben. Budapest, Fekete Sas Kiadó, 1956; Balázs Géza. A pesti nyelv. Városnyelvi kalauz, Inter Nonprofit Kft., 2013.

Nyitókép: Ferenciek tere (Kígyó tér), háttérben a Kossuth Lajos utca 1902-ben


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó