2019. március 11. 07:00

Már egy ideje folynak a munkálatok, amelynek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild (vagy népnyelven Matild) palotából hamarosan luxusszálloda lesz, az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild paloták történetével foglalkozunk.

Írta: Filepkó Dominik

Történetünk valamivel több, mint egy évszázaddal korábban veszi kezdetét. Budapest dinamikusan fejlődik, halad a világvárosi lét felé. Ebből adódóan egyre csak nőtt a városon belüli és azon áthaladó közlekedés. A főváros két legfőbb részét (a budait és a pestit) már összekötötte az 1849-ben elkészült Lánchíd, valamint az 1876-ban átadott Margit híd.

A meglévő két hídon beszedett vámok lehetővé tették további két híd felépítését. Így az 1893. évi XIV. törvénycikk előírta a Fővám téri és az Eskü téri hidak építését.

Vámházak a Margit hídon 1890 körül, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

Kijelenthetjük, hogy a Fővám téren építendő híd kivitelezése nem ütközött annyi problémába, mint az Eskü téri társa. Ugyanis a Fővám térnél nagyobb volt az Eskü térnél, valamint ide torkollott a Kiskörút, míg a társához csak keskeny utcák vezettek.

Így nem meglepő, hogy 1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében át tudták adni a Fővám téri (később Ferencz József, ma Szabadság) hidat, míg társának kivitelezéséhez még hozzá sem tudtak látni.

A Ferenc József (ma Szabadság) híd 1928-ban (Forrás: Fortepan)

Az Eskü tér (ma Március 15. tér) nevét onnan kapta, hogy 1867-ben I. Ferenc József megkoronázása után a fővárosi plébániatemplom előtti téren felállított emelvényen tette le az esküjét. Ez a tér számított a pesti történelmi belváros egyik legfontosabb helyszínének. Itt volt a piaristák rendháza és iskolája, a plébániatemplom, illetve a „szomszédban” volt a régi pesti városháza is.

Ugyanakkor a közlekedés számára nem volt könnyű terep, mivel az utcák és a terek a történelem folyamán spontán alakultak ki, nélkülözve minden tervezettséget. Így amikor elrendelték, hogy az Eskü téren építsék meg az egyik új fővárosi hidat, a kivitelezés komoly akadályba ütközött. Végül úgy döntöttek, hogy a Kerepesi (ma Rákóczi) utat kivezetik az Eskü térre, az útban lévő épületeket pedig lebontják. Végül a bontásra kijelölt épületek közül egyedül a plébániatemplom menekült meg (pénzhiány miatt).

Az Eskü tér és a belvárosi plébániatemplom 1870 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A felszabadult telkek a főváros legértékesebb területei közé kerültek. Így könnyen érthetővé válik, hogy a három legfontosabb telket az uralkodócsalád szerezte meg: a két központi helyen fekvőt Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége, míg a harmadikat maga a király, Ferenc József.

A tulajdonos fényűző épületet szeretett volna látni a telkein. Így a főhercegné felkérte a nagykörúti New York palotával nevet szerezett Korb Flóris-Giergl Kálmán párost (akik Hauszmann Alajos irodájánál dolgoztak korábban) a tervek elkészítésére. Korb és Giergl angol barokk stílusú ikerpalotát álmodtak meg az út két szélén fekvő telkekre, amelyek az épülő híd kapujaként is szolgálnának. Először a déli palota építéséhez kezdtek hozzá, majd egy kis idő múlva hozzáláttak az északihoz.

A paloták számos helyen alkalmazták a kor vívmányait: a fölszinti és a félemeleti rész érdekessége, például, hogy vasszerkezettel épült, amit faragott kővel burkoltak be. Ezeken a szinteken üzlethelységeket alakítottak ki. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre helyiségeket nagyobb belmagassággal. A második és harmadik emeleten bérlakások kaptak helyet. A lakások különlegessége, hogy a fűtést Zsolnay-cserépkályhák biztosították, valamint itt állították szolgálatba Budapest első liftjét is. A fényűző épületek saroktornyai 48 méter magasak és csúcsukat a főhercegi korona felnagyított másai ékesítik.

A Klotild paloták 1901-ben a Kígyó (ma Ferenciek) tér felől nézve (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az északi Klotild palota 1901-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

„Eskü út a Klotild palotákkal” – 1911 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A déli Klotild palotát a pesti köznyelv szereti Matildnak hívni, holott erre a névre semmi forrás sincs. A korszakban egy Matild nevű családtag élt, de bőven az épület elkészülte után született. Ennek a palotának az aljában nyílt meg a híres Belvárosi Kávéház.

A Belvárosi Kávéház 1936-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A paloták előtt két szobrot is felállítottak: a déli előtt 1908-ban Werbőczy Istvánét, az északi előtt pedig Pázmány Péterét 1914-ben. Mind a két szobor tagja az úgynevezett tíz szobornak, amit a magyar főváros a királytól kapott ajándékba. Mindegyik szobor a magyar történelem emblematikus alakjait örökítette meg: Szent Gellért püspök, Anonymus, Hunyadi János, Werbőczy István, Tinódi Lantos Sebestyén, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter és Pálffy János.

Werbőczy István szobra 1908 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Pázmány Péter szobra az 1930-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A háborús nehézségek elérték a Habsburg családot is, így kénytelenek voltak eladni a palotákat 1917-ben. Ekkor egy magyar földbirtokos vette meg őket. Innentől kezdve alig lehet követni a paloták történetét. A főváros 1944-1945-ös ostroma alatt mind a két épület kapott találatokat, de az északi Klotild palota súlyosabb sérüléseket szenvedett (például elégtek az üzlethelységek faragott portáljai).

Ezt követően folytatódott a kálvária: a helyreállítás során számos Zsolnay-csempe, valamint öntöttvas elem sérült meg vagy pusztult el. Az első emeleti helyiségeket a kor ízlése szerint alakítottak át, mivel irodákat helyeztek el bennük. A déli Klotild palota előtti Werbőczy-szobor az ostromot követő szobordöntögetések áldozatává vált. A Pázmány-szobor szerencsésebb volt: 1958-ig (!) álhatott itt, majd átszállították a VIII. kerületi Horváth Mihály térre.

A Felszabadulás tér (ma Ferenciek tere) a Klotild palotákkal 1970-ben (Forrás: Fortepan)

Az északi Klotild palotát 2002-ben vette meg egy olasz cég, amely 2003-ban hozzálátott az épület műemléki felújításához, hogy szállodát tudjon benne üzemeltetni. A felújításnak köszönhetően számos olyan értékes részlet térhetett vissza, amely a második világháború alatt vagy után sérült meg, illetve pusztult el. Napjainkban a keleties atmoszférájú Buddha Bar Hotel üzemel a palotában.

Néhány évvel ezelőtt vette meg egy török cég a déli „testvért”. Már zajlik a műemléki felújítás, amely után luxusszálló nyílik majd az épületben. Így az egykor pazar „ikerpár” ismét régi fényében ragyoghat majd, beragyogva a Ferenciek terét, ahogy azt tette egy évszázaddal korábban is.

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


T. Cím!

A most többször szóba kerülő Klotild paloták ügye eszembe juttat egy megmosolyogatató történetet. amikor az ötvenes-hatvanas évek fordulóján az akkori tatarozás miatt szintén felmerült a Matild palota név, egy újság hírben azt írta egy hozzászóló, hogy ha valaki azt hiszi hogy van Matild palota, akkor az ugyan olyan balgaság,mintha valaki azt hinné hogy ha van Kálvin tér akkor van Malvin tér is.

üdvözlettel,
Cholnoky Tamás


A napokban jártam a Ferenciek terén.
Vegyes érzelmeim voltak. A párisi udvar lassan elkészül, ennek örülök, a déli Klotild paota is készül, de a már korábban tatarozott északi Klotild palota üresen áll.
A szálloda kiköltözött, nem tudom lesz-e helyette más.


Érdemes elidőzni a régi Erzsébet-hidas képnél. Nos a régi híd mellett egyenesen fut az út, mivel a régi híd 18 méter széles volt, az új 27 méter széles. A pillérek közül a déli oldalon lévő került kijjebb. A szélesebb kapu felé egy kis kanyarral megy fel a pálya.
Sajnálatos, hogy a Hegyalja útról, -horribile dictu- a BAH csomópont kiépítésével rávitték az M1 - M7 pályák forgalmának legkevesebb egyharmadát a hídra. Ennél ostobább dolgot nem is lehetett volna tenni, gyakorlatilag a Kossuth Lajos út - Rákóczi út tengely az autópályák forgalmát vezeti át kelet-nyugat irányban.

Válaszok:

Folytatás:
Néhány évvel ezelőtt Érdről kellett kocsival Gödre mennem. A GPS is az Erzsébet hidat javasolta. Döbbenetes, de az M0 nem tudja elvenni a forgalmat, mert csak a teherkocsik mennek arra. Sokkal hosszabb az út a körgyűrűn. Megoldás lenne, és nagyon melegen ajánlom: Bontsák le a BAH csomóponton a felüljárót!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó