2019. február 26. 10:22

1884. február 25-én, azaz pontosan 135 évvel ezelőtt született Wälder Gyula, a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze. Főleg neobarokk munkáiról ismert, de pályája elején szecessziós, élete végén pedig modern stílusú épületeket is tervezett. Születésnapja alkalmából egy kevésbé ismert, ám annál kvalitásosabb neobarokk munkájával, saját lakóházával, a XI. kerületi Himfy utcában álló Wälder-villával emlékezünk rá.

Írta: Paár Eszter Szilvia

A két világháború közötti időszak építészete igen sokszínű, egyszerre több irányzat volt jelen Magyarországon. Még tartotta magát a korábban nagyon népszerű magyaros szecesszió, de újra divatba jöttek a különböző historizáló stílusok, a neobarokk, neoromán, neogótikus és neoreneszánsz is, és természetesen egyre elterjedtebbé vált a modernizmus is.

A historizáló stílusok közül a neobarokk a legnépszerűbb, melynek oka leginkább a trianoni békeszerződés után a Habsburg Monarchia iránt érzett nosztalgiában és a társadalom „barokkos” berendezkedésében keresendő. Ennek a neobarokknak volt kétségkívül a legismertebb és legtehetségesebb mestere Wälder Gyula.

Wälder Gyula

Az építész szorosabb kapcsolata a XI. kerülettel még 1925-ben kezdődött, amikor megbízást kapott Békefi Remig zirci apáttól a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és Szent Imre-templom megtervezésére. A gimnázium ekkor még a Váli úti általános iskola (ma József Attila Gimnázium) negyedik emeletén működött, de helyhiány miatt már halaszthatatlanná vált egy korszerű gimnáziumépület létrehozása. A templom építése is egy igen fontos lépés a kerület történetében, hiszen az 1920-as években még nem volt katolikus plébániatemploma, a hívek hivatalosan a tabáni plébániához tartoztak.

A Villányi úti ciszterci épületegyüttes látványterve, Wälder Gyula, 1926 (Forrás: Magyar Építőművészet)

Láthatjuk, hogy a kerület oktatási és vallási életének fejlesztését a ciszterci rend vállalta magára, ehhez azonban nem álltak rendelkezésére a megfelelő épületek. Már 1914-ben pályázatot írtak ki fiúgimnáziumuk és templomuk megtervezésére, ezt akkor Györgyi Dénes nyerte magyaros szecessziós stílusú tervével. Az építkezés azonban az I. Világháború kitörése miatt nem indulhatott el, csak 1925-ben jött el az ideje. Ekkorra már azonban a neobarokk stílus volt népszerűbb, és az is világossá vált, hogy a Györgyi Dénes által tervezett komplexum túl kicsi lenne. Így történt, hogy a ciszterci rend az akkor már nagyon népszerű és párhuzamosan az ország számos városában több nagyszabású iskolaépületet is tervező Wälder Gyulát bízta meg a tervezéssel.

A megépült Villányi úti épületegyüttes, az 1926-ban tervezett gimnázium, és a szintén ugyan ekkor tervezett, de csak 1938-ban elkészült templom Wälder Gyula főműve, és egyben a kerület legimpozánsabb pontja. Az épületek tömbszerű kialakítása, az ablakok és ajtók köré csoportosított, burjánzó ornamentikával ellátott dekoráció és a belső terek eleganciája mind igen jellemzők az építész munkásságára. Az épületegyütteshez Wälder tervezett egy rendházat is, mely nagyon hasonlított volna a gimnázium épületére, ez azonban a II. Világháború kitörése miatt sajnos nem épült meg.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium belső udvara a rajzterem ablakából fényképezve, 1986-ban (Forrás: Fortepan)

A Wälder-villa a Himfy utcából (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Valószínűleg a Villányi úton végzett munka során szerette meg az építész ezt a környéket, és ekkor döntött úgy, hogy saját házát is a közelben, a Himfy utca 9. szám alatt építi fel 1928-1929-ben. A kétemeletes, manzárdtetős villa utcára néző homlokzata nagyon igényes kialakítású, leglátványosabb eleme természetesen a főbejárat és a fölötte elhelyezkedő erkély, illetve az oromzat. A szegmensívesen záródó nyílás két oldalán szögletes, hálós és rózsás díszítésű pillérek támasztják alá az erkélyt, melyek szinte megegyeznek a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium kapuzatán láthatókkal, és nagyon jellemzők az építész munkáira.

A kovácsoltvas ráccsal ellátott erkélyre nyíló ajtó szemöldökpárkánya igen díszített, benne egy Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló dombormű látható, mely Wälder más épületein is feltűnik, többek között az egri Mlinkó István Általános Iskola, és a szintén egri orsolyita iskola és zárda épületén is.

Szűz Mária és a gyermek Jézus a Wälder-villa homlokzatán. Ehhez hasonló dombormű az építész több épületén is feltűnik (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Wälder Gyulára jellemző dekoráció a kapuzaton

Az építész munkáira jellemzően a manzárdablakok műkő keretezése itt is erősen díszített, a nyeregtető két végén pedig rózsás műkő vázák állnak. A nagyjából téglalap alaprajzú épületben egy főlépcsőház és egy cselédlépcső található, előbbi kialakítása igen impozáns, a műkő korlátokat burjánzó barokkizáló ornamentika díszíti.

Elegáns, barokkos korlát a Wälder-villa lépcsőházában (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Wälder Gyula az otthonában, 1944-ben, nem sokkal halála előtt (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

Elegáns enteriőr a Wälder-villában, 1944 (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

Érdekesség, hogy saját lakóháza megtévesztően hasonlít az általa 1926-ban tervezett bulgáriai, szófiai magyar követségi palotára. A szófiai épület mind külső, mind belső dekorációjában, különösen a lépcsőházak kialakításában szinte megegyezik a Wälder-villával, Magyarország 1920 utáni helyzetének megfelelően visszafogott, nem hivalkodó, mégis elegáns és reprezentatív, kiváló munka.

Bulgária, Szófia, magyar követségi palota terve 1926-ból. Nagyon impozáns, mégis visszafogott épület, Wälder Gyula kiváló munkája (Forrás: Magyar Építőművészet)

A Villányi út és Himfy utca torkolata 1962-ben. A sarokterlek még beépítetlen, így látható a Wälder-villa (Forrás: Fortepan)

 A lépcsőház díszítésén kívül sajnos kevés eredeti elem maradt fenn, az ebédlő gipszstukkói és beépített szekrényei, illetve a nagyterem ornamentikája azonban szerencsére ép. Wälder Gyula 1944-ben bekövetkezett halála után a ciszterci rend megvásárolta az épületet, hogy fel nem épült rendházát pótolja, azonban 1952-ben államosították. Leányanya- és csecsemőotthon kapott benne helyet, ekkor viszont erőteljesen átalakították, sok eredeti részlet elveszett. Végül a rendszerváltás után visszakapta a ciszterci rend, azóta ismét Szent Imre plébániaként működik.

Wälder Gyula emléktáblája a Himfy utcai ciszterci rendház és plébánia épületén

Nyitókép: A Wälder-villa. Ma Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia és Rendház, Himfy utca 9. (Forrás: www.szentimre.hu)

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által rendelkezésünkre bocsátott képek leltári száma: 71.393 (Wälder Gyula) és 71.397 (enteriőr).

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A trianoni... nem szerződés, hanem diktátum volt.
Wälder korai korszakára a népi romantika volt a jellemző, ahogyan ez a Palóc Múzeum épületén is jól látszik.
Vitathatóak azok az állítások, amelyek a neobarokk stílus használatát próbálják értelmezni.


Az első két bekezdésnek csak a legutolsó mondata igaz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó