2019. február 7. 14:33

A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a budavári palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.

Írta: Ludmann Mihály Fényképek: Ludmann Mihály

 

A gyarapodó korszakok sok új aIkotást igényelnek, ahogyan ezt láthatjuk hazánk és Budapest történetében az 1880-as évektől az I. világháborúig terjedő néhány évtizedben. Ekkor épült ki a Kis- és a Nagykörút, az Andrássy út, a Hősök tere, a budavári palota és a városképet ma is a meghatározó megannyi alkotás. Ez mind az alkotó ember produktuma, aki azonban hasonló szenvedéllyel rombolni is tud. Ezért van az, hogy hiába keressük a Népszínházat, a budai várban a Habsburg lépcsőt és a gazdagon díszített belső tereket. Azonban ami megmaradt, az mind erről a nagyszerű időszakról mesél, és feltárja ennek a kornak emberi arcát.

Új generáció, új kihívások

Ekkor még természetes volt, hogy az építészek a szobrászokat és a festőket is bevonták a munkájukba, mert élt az az ősi hagyomány, hogy az épület nem csak funkcionális tárgy, hanem a társművészetek szervezője is. A sok remek építészeti mű gazdagításához a kor képzőművészei tudásuk javát adva járultak hozzá. A nagy feladatok megtalálták a hozzájuk méltó alkotókat.

Az első nagy szobrászgeneráció, akiknek ez megadatott, az 1850-es évek szülöttjei. Ők azok, akik tanulmányaik révén európai műveltségre tettek szert, és akik felkészült művészként bekapcsolódtak a nyolcvanas évektől kezdődő nagyszabású alkotó folyamatokba. Ennek a generációnak a legidősebb mestere volt az 1854-ben született és 1919-ben elhunyt Senyei Károly, de tagja volt Stróbl Alajos (1856-1926), Zala György (1858-1937) és Fadrusz János (1858-1903) is, utóbbi 45 évesen hunyt el, de így is teljes életművet hagyott hátra.

A Béke szoborcsoport a budavári palota Oroszlános udvarában

Háború és Béke a budavári palotában

A kor két legfontosabb építkezése a budavári királyi palota és a Városliget szélén levő Hősök tere volt. A budavári palota újjáépítését Ybl Miklós kezdte el, halála után, 1891-től Hauszmann Alajos folytatta. Pompás neobarokk architektúrát teremtett az általa tervezett épületeknek (ma már csak archív képeken nézhező meg, az 1950-es és 60-as évek rombolásának és átépítéseinek köszönhetően), amelyben nagy szerephez jutottak a társművészetek. A Mátyás termet Fadrusz kolozsvári Mátyás-szobrának kisbronza és Benczúr Gyula Mátyás életéből vett két jelenetet megörökítő festménye díszítette. „Szobrászművészeink munkáiból különösen kiemelkedők Stróbl Alajos nagyméretű Mátyás király kútja, Senyei Károlynak a békét és háborút jelképező bronzcsoportja…” írta Hauszmann Alajos Naplójában.

A Háború szoborcsoport a budavári palota Oroszlános udvarában

A Háború és Béke allegorikus szoborcsoportot Senyei Károly mintázta meg és jelentőségét az is aláhúzza, hogy Hauszmann Alajos Naplójában kiemelkedő alkotásnak nevezte. A művek az Oroszlános udvarban, a Budapesti Történeti Múzeum bejáratának két oldalán helyezkednek el. A Háború kompozíciójában négy alakot jelenített meg a szobrász. Legfelül van a harci kürtöt fújó angyal alakja, amely ismerős az előző korok utolsó ítélet ábrázolásairól. Tőle lejjebb két harcos helyezkedik el, egy páncélinges álló és egy ülő honfoglalás kori viseletű, legalul pedig a legyőzött fekszik, bukását a tört kardja is jelzi. A mű feszültséget hordoz, idegesek a kompozíció cikkcakk vonalai, amelyek mentén a figurákat megszerkeszti.

A Béke egészen más és nem csak a bőségre és jólétre utaló tárgyi szimbólumai miatt. A szárnyas géniusz itt nem uralkodik a csoporton, hanem hátrahúzódva figyeli a szintén honfoglalás korára emlékeztető férfit és az ülő anyát. Utóbbi gyermeket tart a kezében, aki összekapcsolja a földi szereplőket. Aki így tud mintázni, ahogy itt a felületek sokszínűségében láthatjuk, és aki ilyen hiteles mozdulatokat és karaktereket jelenít meg és ennyire kitűnően tud komponálni, az valóban kiváló művész.

Senyei Károly élete

Senyei Károly újpesti születésű művész, aki 1854. január 15-én látta meg a napvilágot. Művészeti tanulmányokat Bécsben és a kor egyre fontosabbá váló művészeti központjában, Münchenben folytatott. Hazatérése után, 1886-ban Budapesten telepedett le, és korának sokat foglalkoztatott és egyik legmegbecsültebb szobrászaként tevékenykedett. Ebben nagy szerepe volt sokoldalúságának. Ekkor a meghatározó feladatok az épületszobrászi munkák voltak. Senyei ilyen jellegű művei a Háború és a Béke allegorikus kompozíciója. Az ezeken szereplő bronz alakok szinte teljes értékű térszobroknak tekinthetők.

A Művészetek című dombormű a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületén. A bal szélen, a beforduló falszakaszon Alpár Ignác, az épület tervezője látható

A Tudományok című dombormű a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületén

Az épületek azonban lapos reliefeket is igényelnek. Senyei Károly is részt vett az Alpár Ignác tervezte a mai Magyar Nemzeti Bank épületének domborműveinek faragásában. Többek között a Művészetek és a Tudományok megjelenítése is az ő munkája. A Művészetek is allegória, de ugyanakkor életkép is, mert egy műtermet látunk, ahol két reneszánsz öltözetű férfi egy meztelen, álló női modellt örökít meg. Az egyik rajzolja, a hátul levő pedig mintázza, tehát megjelenítik a képzőművészetet. Ez a műve a várbelitől eltérően lapos, kőbe faragott dombormű.

A Triga szoborkompozíció a Kossuth téri Igazságügyi Palota (Kúria) épületén

A Kossuth téri Igazságügyi Palota szoborkompozíciója 1896-ban, közvetlenül a felállítása előtt (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az épületeken azonban teljes értékű körplasztikák is helyet kaphatnak. Senyei művészetét Hauszmann jól ismerte és becsülte, hiszen a New York-palota legmagasabban levő bronz Szabadság géniuszát is rábízta és a Kúria épületének a timpanonja feletti Trigát is Senyei mintázta meg. A Triga, ahogyan a neve mutatja, hármasfogatú diadalszekér, amelyen az Igazság istennője áll jobb kezében fáklyával és baljában pálmaággal. Az alatta levő timpanonban Zala György alkotása látható, de Fadrusz János is faragott az épületre szobrot.

Hauszmann Alajos volt a megbízott tervezője a Műegyetem központi épületének. Ennek a főbejárata előtt helyezték el 1909-ben, a négy allegorikus női alak szobrát, akik az akkor oktatott műszaki tudományokat jelenítették meg. Ezek a Vegyészet, az Építészet, a Mérnöki tudományok és a Gépészet.  A plasztikák alkotója Senyei Károly volt. A ma is látható szobrok nem az eredetiek, azokat 1945-ben a szovjet katonák szétlőtték, hanem a régiek 2007-ben felállított pontos másolatai.

A Halászó gyerekek díszkút a budavári palota Duna felé néző oldalának előkertjében

A Halászó gyerekek díszkút a VIII.kerületi Rákóczi téren, ahová a budai Várból 1955-ben helyezték át. A kompozíció húsz év után visszakerült eredeti helyére (Forrás: Fortepan)

A kor divatos műfaja volt az életkép vagy zsáner. A Nemzeti Bank domborművein látható, hogy a szobrásznak ehhez is jó érzéke volt, de ezt nem csak reliefen, hanem térplasztikában is megmutatta. A Halászó gyerekek című bronz kompozíciója díszkút, amelyet a palota északi oldalánál 1900-ban helyeztek el, közel a Szent György térhez. A kifogott hallal két fiú küzd, egy kislány nevetve nézi őket. A kút vize a nagy hal szájából lövell ki. Az egész mű vidámsággal és élettel teli, és emellett remekül érzékelteti a különböző felületek és anyagok közötti különbséget, mint a szikla, hal, háló. Nagyon hihető, ahogyan a gyerekek vizes haját és ruháját megjeleníti és szépen felépített gúlakompozícióba szerkesztette meg a művész.

A Vízcsorgató gyermekek kútja a Vigadó téren

Hasonló szobor a pesti Vigadó előtti álló Vízcsorgató gyerekek kútja, amelyet 1896-ban állítottak fel.

Múltunk nagyjai

A századforduló körül természetesen minden valamire való szobrász készített történelmi emlékművet. Senyei Károly a millenniumi emlékműszobrászat kiemelkedő helyszínén, a Hősök terén is feladatot kapott. Ő mintázta meg a II. András és Szent István alakját. Ezek természetesen nem hiteles portrék, a szobrász nem tehetett mást, mint a képi előzményekre támaszkodott, amelyek közül a kor ízlése és eszméje szerint válogathatott. Ez sajátos ellentmondást jelent, hiszen az arcoknak egyénieknek kell lenniük, mert valóságos, történelmi személyt jelenítenek meg, de ezeket a művésznek kellett megalkotnia. Senyei életművében ez fontos szerepet kapott, hiszen három Szent István-szobra áll Budapesten.

Szent István szobra a Hősök terén álló emlékmű bal oldali oszlopsorának első alkotása

A legelső a Szent István Társulat egykori székházának a homlokzati bélletes fülkéjében áll, a helyét 1898-ban foglalta el. Ma az épületben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működik. Az épületet a Szent István Társulat, a katolikus egyház könyvkiadójának, emelték és ezért helyezték el itt Szent István szobrát. Az államalapító egész alakban jelenik meg, hosszú ruhában, jobb kezét felemeli, míg baljában a kettős keresztet tartja. Hosszú hajú és szakállas idősebb férfi, fején a magyar Szent Koronával.

Szent István szobra a Szent István Társulat egykori székházán, ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete a VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. szám alatt

A Szent István-bazilika főkapuja feletti tondó

A Szent István-bazilika főkapuja feletti tondóban elhelyezkedő arc ehhez hasonló, ez nem sokkal később, 1902-ben készült. A szobormező kör alakjából adódóan itt a kezében jogart és országalmát tart. Az uralkodó harmadik Senyei Károly mintázta szobra a Hősök terén a szoborgaléria nyitó alkotása, 1911-ben került a helyére. Arcban hasonlít a másik kettőre, azonban itt fiatalabb és mozdulata is dinamikusabb. Jobbjában ugyanúgy a kettős keresztet emeli magasba, azonban a baljában kardot tart. (A negyedik fővárosi köztéri Szent István-szobrot Stróbl Alajos mintázta, amelyet 1906-ban avattak fel a Mátyás templom mellett.  A négy arc feltűnően hasonlít egymásra.)

 A Hősök terén álló emlékmű szobrainak negyedik alkotása is Senyei Károly műve, amely az Aranybullát tartó II. András ábrázolja. Lendületes alkotás, a felületek gazdag játéka színessé teszi a művet.

II. András szobra a Hősök terén álló emlékmű bal oldali oszlopsorának negyedik alkotása

A szobrászok fontos feladata volt portrészobrok készítése is. Ennek több változata is van, ezekben Senyei Károly mind jártas volt. Egész alakos műve volt a Köröndön felállított gróf Pálffy János szobra, amely egyike volt az ún. „Tíz szobornak”. Ezek közé bekerülni önmagában rangot jelentett. Az 1905-ben felállított művet ötven év múlva lebontották. Pálffy a Rákóczi szabadságharcban a császáriak oldalán harcolt.

A budavári palota Habsburg-terme Ferenc József és Erzsébet királyné szobrával

A budavári királyi palota Habsburg-termében három uralkodó és Erzsébet királyné mellszobra is a szobrászt dicséri, a nádori kriptában angyalszobrokat faragott. Azonban nem csak ilyen történelmi portrét mintázott, hanem a Műegyetem központi épületében elhelyezett több mellszobor is az ő műve. Ezek mind hiteles arcmások, hiszen azok a tudósok, mint Stoczek József fizikus 1890-ben, Kisfaludi Lipthay Sándor mérnök 1905-ben, Steindl Imre építész 1902-ben halt meg, tehát kortársak voltak, hiteles arcképek maradtak fenn róluk. A portrészobrokat 1909-ben állították fel, csak Kruspér István büsztje későbbi, ezt 1918-ban helyezték el. A műveken játékos fényhatásokra törekvő, impresszionista mintázás látható.

A századfordulós szobrászat kihagyhatatlan műfaja a síremlék. Ebbe szinte minden szobrászunk bekapcsolódott, ki több, ki kevesebb alkotással. Senyei Károly pályája elején, 1893-ban készítette el a Csiky Gergely síremlék szarkofágdomborműjét. A medalionban elhelyezett bronz domborművön az író profilban ábrázolt képmását láthatjuk. A mű a Fiumei úti temetőben áll.  

A szobrász maga is talált végső nyugalomra az 1919-ben bekövetkezett halála után.

Alkotásai azonban ott állnak közterületeinken, gyönyörködtetve mesélnek a korról és a világról.

 

Nyitókép: A Ferdinánd-kapu helyére épített díszkutat – Gyermekét itató nő kútja – Senyei Károly készítette 1898-ban, 1945-ben lebontották

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Újra egy nagyon jó cikket olvashattunk! Köszönet érte, hogy felhívják a figyelmet a magyar művészet nagy alkotóira. Remélem még sok ilyen írás jelenik meg!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó