2019. január 22. 10:33

Bejárta a magyar sajtót, hogy Kínában a Huawei központjában felépítették a Szabadság híd mását. Valóban megdöbbentően hasonló a híd képe a Szabadság hídéhoz. Azonban nem ez az egyetlen másolata, illetve testvére Budapest ikonikus hídjának.

Írta: Domonkos Csaba

 

Körbement a magyar sajtóban, hogy Kínában felépítették a Szabadság híd másolatát.

Ugyanakkor Magyarországon is volt testvérhídja a Feketeházy János tervezte Szabadság hídnak, mégpedig Szolnokon (lásd nyitóképünket)!

Az 1911-ben átadott és Mihailich Győző által tervezett híd első pillanatra tökéletes másolata a Szabadság hídnak, azonban a figyelmesek láthatják, hogy az átlós tartók nem egy irányban álltak, mint a Szabadság hídon, hanem váltakozva. Természetesen ez a híd sokkal kisebb volt a Szabadság hídnál, és ellentétben azzal, sajnos nem élte túl a második világháborút. 1944-ben felrobbantották, és annyira megsérült, hogy eredeti formájában nem volt érdemes helyreállítani. 

Eiserner Steg, gyalogoshíd Frankfurtban (Fotó: Wikipedia)


Aki Frankfurtban jár, annak pedig az Eiserner Steg látványa idézheti meg a Szabadság hidat. A kis híd jóval a budapesti után épült 1911-12-ben, és a története vélhetően több ponton találkozik a Szabadság hídéval. 

Feketeházy eredeti, az 1893-as pályázatra beadott tervén a pilonok kialakítása ugyanis nagyon hasonlított a frankfurti híd elődjének pilonjaira, az eredeti 1869-ben épült német híd azonban egészen más szerkezetű volt, mégpedig függőhíd. Azonban a Szabadság híd (akkori munkanevén a Fővámtéri híd) részletterveinél Nagy Virgil a pilonokat áttervezte a mai is ismert formára. Később a régi Eiserner Steg eredeti hídját elbontották, és a helyére épült fel egy olyan híd, amely kinézetében és szerkezetében a budapesti Szabadság hidat idézi. Az igazsághoz hozzátartozik, valószínűbb, hogy nem a Szabadság híd volt a minta a híd tervezője előtt.

1893-ban a vámháztéri híd pályázatára több német tervező is pályázott, és a benyújtott pályaművek közül több is eléggé hasonlított a frankfurti, illetve kissé később az akkor Németországhoz tartozó ratibori hídra. Valószínűbb tehát, hogy nem a Szabadság híd – illetve akkori nevén a Ferencz József híd – volt a példa, hanem a szerkezeti megoldás volt eléggé általános a budapesti pályázatra jelentkező, és a hazai piacra dolgozó német mérnökök között. 

A tveri Volga-híd (Fotó: Wikipedia) 


Szintén deja vu érzése lehet annak, aki az oroszországi Tverben jár. Ott is egy nagyon hasonló hidat láthat, amely néhány évvel a Szabadság híd után épült 1900-ban a Volga felett. E szerkezetnek is kissé eltérnek a ferde rúdjai a mi hidunkétól, és a híd alsó vonala – alsó öve – sokkal kevésbé elegáns, mint a Szabadság hídé – inkább a már említett német hidakéhoz hasonlít. 

Kínában sem a Huawei dél-kínai campusában álló híd volt az első másolata a Szabadság hídnak, ugyanis korábban a Yangmingtan bridge – ami egy kábelhíd – kapuzatai lehettek ismerősek a budapestieknek. 

Yangmingtan híd a Songhua folyón Kínában (Fotó: elsolanchid.hu) 

Miért lehetett ennyire népszerű ez a szerkezet, hogy nemcsak a kínaiak, hanem Európában a kortárs tervezők is hasonló hidakat terveztek?

A XIX. század végén a konzolos hídszerkezet – amilyen a Szabadság híd is – nagyon népszerű volt, ilyen szerkezettel épült meg az akkori világrekorder, a skóciai Firth of Forth híd is, ezért a szerkezet a hídépítők között népszerű lett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a budapesti Szabadság híd egy egyszerű tömeghíd, vagy egy általánosan használt szerkezet magyar megvalósulása. 

A korszak számos hasonló szerkezete közül eleganciájában, részleteinek megoldásában messze kiemelkedik, nem véletlenül már 1908-ban a német Merthens professzor a világ legszebb Gerber-csuklós hídjaként mutatta be, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy az adott műszaki megoldás legszebb megvalósulása.

A ma napig – és a legutóbbi felújítás után a lehető legpontosabb – az eredeti formájában megmaradt Szabadság híd valóban a világ egyik legszebb hídja: arányaiban, vonalaiban messze felülmúlja a többi hasonló szerkezetű hidat, valódi mesterműve a valaha élt legnagyobb magyar hidásznak, Feketeházy Jánosnak. 

Feketeházy Jánosról szóló cikkünket itt olvashatják!

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Boldogult Édesapám szerint a világ legszebb hídja a régi Erzsébet híd volt.
http://muzeumantikvarium.hu/it..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó