Nagyon furcsa szerkezet kezdte meg a működését 200 évvel ezelőtt a Buda és Pest közötti Duna-szakaszon. Egy 13 méter hosszú kis, füstöt okádó szerkezet, két oldalán egy-egy nagy kerékkel a vizet csapkodta, és maga után húzott egy utasszállító uszályt. A vállalkozás ugyan csak egy évig élt, de elindította a gőzhajózás korszakát a Dunán.

Eldőlt, hogy megépül a Tabánból a Gellért-hegyre vezető sikló, de elképzelhető, hogy kötélpályás összeköttetést alakítanak ki a Várhegy és a Gellért-hegy között. A kormány úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni ezt az utóbbi lehetőségét is.

1

Tudta, hogy régen minden budai és pesti polgárnak tudnia kellett lőni? Nem azért, hogy egy párbajban meg tudják magukat védeni, hanem, ha jött az ellenség, felkészülten álljanak ki a falakra. 180 éve adták át a Lövölde új épületét, a mai Lövölde téren.

A második világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.

8

Tudja, ki volt Kvassay Jenő? A neve biztosan ismerős, hiszen Budapesten van Kvassay híd, Kvassay út és Kvassay zsilip is, amelyeket egy neves magyar mérnökről, elismert vízügyi szakemberről nevezték el, aki sokat tett a Duna szabályozásáért.

Budavár ódon épületei zegzugos történelmet őriznek: számos házban működött egykori hivatal vagy minisztérium, például a most újjáépülő Fellner Sándor-féle Szentháromság téri palotában is. De hogyan került a kormányzati funkció a Várba? Előrebocsátjuk: a történet a XX. századnál sokkal régebben kezdődött.

A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.

2

IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amit ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amiket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amiket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.

8

Sokan a jövő gyalogoshídját látják a Lánchídban, holott az erre a szerepre nem alkalmas. A híd ugyanis három szigorúan elválasztott, egymással párhuzamos útpályából áll, a két járdából és középen az úttestből, amelyek között átjárási lehetőség nincs, és nem is lehet, sőt a középsőből, a közúti pályából jobbra és balra nem is igazán lehet kilátni. Más lehetőséget kell keresni, mert annyi bizonyos: a budapestiek régóta vágynak egy gyalogoshídra.

13

A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?

Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

1

Budapestet sokszor sújtotta árvíz. Általában a Dunától félünk, hiszen a hatalmas folyam pusztító erejét a XIX. század végéig számos alkalommal megmutatta. De Budapesten nemcsak a Duna tudott rombolni, egy-egy hatalmas eső után a kisebb, szelídnek tűnő patakok, vízfolyások is hatalmas pusztításra képesek. Így történt 145 évvel ezelőtt is.

A legtöbb európai nagyváros levegője, így Budapesté is, sokszor szennyezett. A történelem folyamán változott, hogy mi szennyezi a levegőt, és milyen anyagok okoznak szmogot. Évtizedekig ez valójában senkit sem zavart, a városi lét velejárójának tekintették, csak a XX. században kezdtek vele foglalkozni. Budapest levegőminőségét évtizedek óta műszeresen mérik.

A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.

A szocializmus magyarországi bukása után, az első szabad választásokat és a demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990. május 2-i alakuló ülését követően megkezdődtek Budapesten az utcaátnevezések. A régi, leváltott rendszerre utaló nevek törlése s ezzel együtt a történelmi elnevezések rehabilitációja volt a cél. A városrészek neveiről és néhány főút új nevéről 30 évvel ezelőtt, 1990. június 19-én döntöttek Budapesten.

Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a budavári királyi palota tervezője. Kormánytagoknál, parlamenti képviselőknél, a Közmunkatanács tagjainál is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Ferenc József Hauszmann Alajosra bízta a feladatot, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt. Neki köszönhetjük, hogy Budapesten megépült Európa egyik legszebb királyi palotája.

A Március 15-e tér mélyén egy római erőd maradványai találhatók. 1970 és 2010 között a romok a szabad téren is láthatók voltak. A tér kialakítása nem volt egyszerű feladat, az elmúlt 90 évben a mostani a harmadik bemutatási módja a római erőd maradványainak.

1

Budapest 50 évvel ezelőtt sokkal sötétebb hely volt, mint most. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban is. Jóval gyengébb volt az éjszakai közvilágítás, és a kiemelt épületek díszkivilágítása is meglehetősen kezdetleges volt.

1

A Várhegy alatt, a Fő utca mentén találjuk Buda egyik legszebb és legizgalmasabb terét, a Corvin teret. Az itt található szépséges épületekkel, műemlékekkel, köztük a Budai Vigadóval vagy a Lajos-kúttal több cikk is foglalkozott már a Pestbuda magazin oldalán, ám más érdekességeket is akadnak itt: többek között a teret keletről határoló Corvin tér 4. szám alatti lakóépület, amelyen Mátyás királyt ábrázoló domborműveket találunk. De hogy kerültek ide ezek az uralkodót szokatlan szerepben ábrázoló alkotások?

2

A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.

1

Budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

2

Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5-17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.

A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett a teljes terület Nemzeti Emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. Mostantól az érdeklődőket egy telefonos alkalmazás is segíti, amely a Fiumei úti sírkert száz legfontosabb nevezetességét mutatja be, a nagy mauzóleumokat, a leghíresebb személyek sírhelyeit és a temető egyéb látványosságait.

1

Nincs új a Nap alatt, még az olyan nagyra törő tervek esetében sem, mint a budapesti pályaudvarok föld alatti összeköttetése. Egy ilyen elképzelés előkészítésére, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a napokban írt ki pályázatot a Budapest Fejlesztési Központ. A fejpályaudvarokat kiváltó terv nem új, az első elképzelések már a XIX. század végén körvonalazódtak. Igaz, akkor a Keletit és a Nyugatit kívánták kiváltani.

Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.

2

Buda késő török kori történelmében létezett egy olyan személy, akiről a tankönyvekben nem találunk egyetlen sort sem, emlékezetét a fővárosban egyetlen utcanév vagy emléktábla sem őrzi, pedig nagyon sokat köszönhetünk neki. Itáliai tudós, polihisztor volt Marsigli, aki nem csak Mátyás korvináit mentette a töröktől való visszafoglalás után, de a Dunát is feltérképezte.

A magyar autózás egyik úttörője a Magyar Királyi Posta volt, amely a XX. század elején merész lépéseket tett a motorizált levél- és csomagszállítás felé. A posta a magyar gyártókat is felkarolta, ráadásul választása nem egy nagyobb gyárra esett, hanem a Műegyetem tanműhelyének vezetőjére. Csonka János postaautója 1905-ben, 115 évvel ezelőtt készült el.

Lebontották az állványt a Ferenciek terén álló déli Klotild-palotáról, így teljes szépségében láthatóvá vált az épület. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1899 és 1902 között elkészült műemlék épületben szállodát alakítanak ki, a homlokzat rekonstrukciója mára nagyrészt elkészült.

1

A Liget Budapest Projekt keretében elkészült Európa egyik leglátványosabb tetőszerkezete, így szerkezetkész lett a Magyar Zene Háza a Városligetben. Az új intézmény – amely 2021 végén nyitja meg kapuit – kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként működik majd.

4

Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb épületét, miután befejeződött a Kauser József által tervezett, 1886-ban készült négyszintes, neoreneszánsz tömb felújítása. Az épület, amelynek homlokzatát eredeti állapotában állították helyre, hosszú évtizedek után visszakapta egyetemi funkcióját.

1

A Városliget közelében, a Szabolcs utca és Vágány utca között fekvő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ köré egy szabadon használható, 13000 négyzetméteres parkot alakítottak ki. A hangulatos Bókay-kert szabadon látogatható.

Önjáró vagy mozgatható büfékocsik és pavilonok számára adja bérbe a főváros a pesti alsó rakpartot a Margit híd és az Eötvös tér között július 18. és augusztus 13. között. Az árushelyek többségét a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi tér és a Duna közötti területen fogják felállítani. A büfékben ételt, italt, alkoholt árulnak majd és éjfélig kötelező nyitva tartaniuk.

28

Felkerült a kereszt a ciszterciek Villányi úti templomának keleti tornyára. A Szent Imre plébániatemplom több hónapon át tartó rekonstrukciója ezzel befejeződött, nemcsak a külső homlokzat és a tornyok újultak meg, hanem belül is új festést kapott az épület és a keresztet tartó gömbbe időkapszulát helyeztek el.

Megújult a XI. kerületi Egyetemisták parkja, a naponta erre járó több ezer diák számára színvonalas, pihenésre, beszélgetésre, sportolásra alkalmas hely jött létre. Sportpályák, okos oszlop, közösségi tér és hangulatos pihenőhelyek várják a kikapcsolódásra vágyókat.

4

A főváros történelmi terein 200 minikoncertet rendeznek nyáron. Az idei Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz, a Nemzeti Múzeum előtere, a margitszigeti zenélő szökőkút, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum oszlopcsarnoka, a Várkert Bazár Gloriettje és az Öntőház-udvar, valamint a Millenáris park és a Hegyvidéki Kulturális Szalon terasza.

A Nyugati pályaudvar egész utascsarnokát állványok borítják. A tetőszerkezetnek 8200 négyzetméteren újul meg, már folyamatban van a bádogszerkezeti elemek bontása is.

A rákoskerti Mennybemenetel Templom a 2019-es munkálatok megkezdését követően mostanra érte el legmagasabb pontját, melyet bokrétaavató rendezvénnyel köszöntöttek. A Makovecz Imre által tervezett templom kétszáz fő befogadására alkalmas, a torony magassága 37 méter. A szárnyas torony az iránytű jellegű Kálvin-csillaggal a menny felé szeretne utat mutatni.

Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját, gyógyszeres üveg ólomkupakját a gyermekét tartó Máriával és áttört medált is találtak a régészek a budai Várban. Feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.

A nagytétényi kastély előtt áll két és fél évszázada Nepomuki Szent János szobra és az alkotást körülvevő építmény, a gloriett. A műemléket restaurálták, a környezete is megszépült.

Átadták és megnyitották az óbudai Hajógyári-sziget felújított sportparkját. Pihenőtereket, sportpályákat alakítottak ki, megújult a zöldfelület.

Először a Ráday Kollégium, később a dunamelléki egyházkerületi székház és konferenciaközpont is megújul. A korszerű épületben tetőterasz, kápolna, könyvtár is helyet kap és új bejáratot is nyitnak. A régi épület Ráday utcai homlokzatát az 1911-es átalakításnak megfelelően alakítják ki.

10

Egyetemi klinika lett a Szent Rókus Kórház, júniustól a Semmelweis Egyetemhez kapcsolódva működik tovább. A több mint kétszáz éves kórház azért is történelmi jelentőségű intézmény, mert itt dolgozott Semmelweis Ignác, itt nyitott meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma, és itt kezdték meg először a betegek éteres altatását is.

Az idén 72 éves kisvasút hűvösvölgyi állomása megújult, szebb és modernebb lett a fogadópark és az épület. Három hónapos üzemszünet után újraindult a forgalom a gyermekvasúton.

11

A Városligeti fasorban található, évek óta üresen álló és pusztuló egykori Fasor Szanatórium területén, a későbbi BM kórház épületeiben építészeti múzeumot alakítanak ki. Kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánították az átalakítást, így várhatóan hamarosan megkezdődik a 2007-ben bezárt intézmény területén a rehabilitáció.

A Városligetben ősszel nyílik meg a Kis botanikus kert, amelybe 335 új növényfajtát ültetnek 35 ezer példányban, de a terület máshol is új fákkal és cserjékkel gazdagodik. Kivilágított futókör és öltözők a sportolni vágyóknak, különleges terepjátszótér a gyerekeknek, újabb élménypark a kutyásoknak, promenád a mélygarázs tetején – ez várja majd néhány hónap múlva a látogatókat.

1

Jövő nyár végéig korszerű utascentrum épül az éves szinten közel 11 millió ember által használt, 136 éves Keleti pályaudvaron. Új pénztári és ügyfélszolgálati helyeket alakítanak ki, valamint várakozási tér és gyereksarok is várja majd az utazókat.

11

Kelta eredetű leletanyagot találtak a régészek az I-II. századból egy Budaörs környéki építkezésen. Előkerült vaslándzsa, sarló, edénytöredék, ezüsttükör, térdfibulák és pénzérme is. A területen található késő római kori villagazdaság maradványait már korábban azonosították.

1

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közbeszerzési eljárást írt ki egy Kelenföld-Nyugati pályaudvar közötti, Duna alatti vasúti alagút megvalósíthatóságára. A nagyvárosi közlekedés fejlesztése mellett a külvárosi rozsdaövezetek is megújulnának.

2

Hamarosan megkezdődik a Citadella felújítása, a munkálatok várhatóan két évet vesznek igénybe. A világörökségi környezetben fekvő erődítmény a jövőben új funkciót kap: múzeumot alakítanak ki benne, amely a magyar szabadságküzdelmeket mutatja be. Körülötte Budapest egyik legszebb közparkját építik ki.

Megkondulnak a harangok országszerte és a határon túl is június 4-én 16 óra 30 perckor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján. Ezen a napon Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmada pedig a határokon kívülre került.

Elkezdték az Európában is egyedülállóan hatalmas üvegfal kialakítását a Magyar Zene Házában. Az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken. A mélyföldszinten egy nagy zenetörténeti kiállítás lesz, az intézmény 2021 végétől fogadja a látogatókat.

24

Határidő előtt készült el a Budapesti Szent Ferenc Kórház felújításának második üteme, a járványra tekintettel sikerült előrehozni a szárny átadását. A régi épületrész felújításával megduplázódik a kórház kapacitása.

Több mint két hónapos zárvatartás után szombaton újra megnyitotta kapuit az Aquincumi Múzeum. A Régészeti Park, a Fürdő Múzeum és a Hercules Villa már látogatható, a múzeum belső tereit és az ott lévő kiállításokat azonban még nem lehet megtekinteni.

A Normafánál, az egykori Hotel Olimpia helyén több mint négyezer négyzetméteren új parkot alakítottak ki, ahol játszótér, valamint egy vízfelülettel ölelt csobogó is helyet kapott. Virágokat, 700 cserjét és 50 fát ültettek.

Május 23-án kezdik építeni a pesti fonódó villamos új vágányszakaszát. A fejlesztés során egy teljesen új villamosvonal is létrejöhet, amely a Nagyvárad tér és a belváros közötti nyújthat majd alternatív útvonalat a 3-as metróvonal felújítása során.

A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.

Bélyeg készült a Budavári Siklóról és a Libegőről, a két különleges jármű az üzembe helyezésének évfordulóját ünnepli. A Budavári Sikló 150 éves, a Libegő pedig 1970-ben, 50 évvel ezelőtt kezdte meg működését.